Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...melletti kereseti korlát meghatározása során csak a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kell figyelembe venni, így az osztalékot és az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet nem kell számításba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Eho felső határának csökkentése

Kérdés: Figyelembe veheti az osztalék után fizetendő 450 ezer forintos eho-felsőhatárnál csökkentő tényezőként a magánszemély a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő éves 450 ezer forintos összeghatárt a biztosított által megfizetett 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem, különösen a vállalkozó jövedelem és vállalkozói osztalékalap, átalányadó-alap, a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kisadózó egyéni vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy kis­adózó egyéni vállalkozásnak egy havi 20 ezer forint megbízási díjjal foglalkoztatott személy, illetve egy tanulószerződéssel alkalmazott tanuló után? Visszaigényelheti a vállalkozás a tanulóval kapcsolatos költségeit abban az esetben, ha nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...túlnyomó többsége alól.Így nem kell bevallaniuk, illetve megfizetniük a – vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót,– társasági adót,– személyi jövedelemadót,– járulékokat és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Késedelmi pótlék és mulasztási bírság elengedése

Kérdés: Kérheti a késedelmi pótlék és a mulasztási bírság elengedését egy kft. abban az esetben, ha átmenetileg fizetésképtelen állapotba került, de szeretne tovább működni, mert folyamatban lévő szerződései vannak, alkalmazottakat foglalkoztat, és van remény a likviditásának helyreállítására?
Részlet a válaszából: […] ...alapján van-e lehetőség mérséklés esetén a gazdálkodás helyreállítására,g) a társaság kapott-e vagy fizetett-e ki nagyobb összegű osztalékot.A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az a jövedelem, ami után nyugdíjjárulékot kell fizetnie minden harmadik hónapban, alatta maradjon a minimálbér 150 százalékának.Az osztalék egyértelműen nem tartozik ebbe a körbe, ahogy nem kell a kereseti korlátba beszámítani a nem főállású kisadózóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Ügyvezető járandóságainak letiltása

Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékelőleget a végrehajtás alá vonandó alapba abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetőjének a munkabérét, illetményét, egyéb járandóságait bírósági végzéssel letiltották?
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási jogviszonyról is kizárólag valamilyen munkavégzés (pl. személyes közreműködés) esetén beszélhetünk. Az osztalék mint tőkejövedelem azonban semmilyen kapcsolatban nem áll a tag személyes munkavégzésével, hiszen az a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...az Eho-tv.-ben meghatározott 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (például osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem) után megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Beltag járulékai külföldi munkaviszony esetén

Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság havi minimális járulékfizetésre kötelezett beltagját abban az esetben, ha június hónaptól Norvégiában munkaviszony keretében végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...birtokában Magyarországon társas vállalkozóként mentesül valamennyi társadalombiztosítással összefüggő teher (ideértve az esetleges osztalék utáni ehót is) megfizetése alól.A másik lehetőség, hogy az érintett egy magyarországi munkaadó kiküldöttjeként végez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem minősül.Tekintve, hogy az osztalék nem tartozik sem az önálló, sem a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek közé – az Szja-tv. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.
1
6
7
8
18