154 cikk rendezése:
131. cikk / 154 1950-ben született nő csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénylése esetén mennyi lesz a csökkentés mértéke annak az 1950. szeptember 30-án született nőnek az esetében, aki 13 500 nap (36 év 360 nap) szolgálati idővel rendelkezik a születésnapján? Hány százalék lesz a csökkentés mértéke, ha év végéig dolgozik, és lesz 13 592 nap (37 év 87 nap) szolgálati ideje?
132. cikk / 154 1951-ben született nő csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Milyen mértékű nyugdíjcsökkenéssel járna, ha 1951. júliusban született nő 38,5 év szolgálati idővel 2007. decemberben csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat igényelne? Célszerű lenne-e ezt választani, figyelembe véve, hogy a 2008. júliusban igénylendő előrehozott öregségi nyugdíj összegét az új nyugdíjszámítási szabályok figyelembevételével állapítják meg, mely várhatóan a jelenlegi szabályokhoz viszonyítva kedvezőtlen?
133. cikk / 154 1949. március hóban született férfi előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Elmehet-e 2009. január 1-jén előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1949. március 6-án született férfi, akinek jelenleg 42 év szolgálati ideje van? Az új szabályok vonatkoznak-e rá, vagy még a régiek? Milyen időszak alapján történik a nyugdíj kiszámítása?
134. cikk / 154 1946-ban született férfi öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan jár jobban az a biztosított férfi, aki a 60. életévét 2006-ban már betöltötte, de nem ment még nyugdíjba? Elmehet-e visszamenőlegesen 2006-tól, vagy mindenképpen 2007-ben kell elmennie?
135. cikk / 154 Rokkantnyugdíjas munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2007. január 12-étől az az 1950. január 11-én született rokkantnyugdíjas nő, aki 2001. augusztus 1-jétől rokkantnyugdíjas, addig 33 év 6 nap munkaviszonnyal rendelkezett, ha rokkantsági nyugdíját megszünteti? A magánszemély 2006. december 1-jétől heti 35 órás határozatlan időre szóló munkaviszonyt kíván létesíteni, havi 150 000 forint összegű munkabérrel. Kaphatja-e a nyugdíjat és a munkabért együtt? Beszámít-e szolgálati viszonynak a rokkantságban eltöltött 5 év, illetve újból kell-e számolni a nyugdíját?
136. cikk / 154 Minimum-járulékalap nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
137. cikk / 154 Ápolási díj figyelembevétele a nyugdíj megállapításakor
Kérdés: Az előrehozott öregségi nyugdíj összegének megállapításánál az ápolási díjat (20 100 forint), vagy a jelenleg érvényes minimálbért veszik figyelembe annak az 1949-ben született nőnek az esetében, aki 2003 októberétől édesanyja ápolása miatt ápolási díjban részesül, egyéb jövedelme nincs és az idén nyugdíjba kíván menni?
138. cikk / 154 1947-ben született férfi nyugellátása
Kérdés: 1947-ben született, 36 év szolgálati idővel rendelkező, jelenleg biztosítási jogviszonyban nem álló férfi előreláthatólag mikor mehet el nyugdíjba, illetve 2007-ben elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba, ha addig nem szerez további 2 év szolgálati időt, de van a háztartásában 10 éven át nevelt három gyermeke? Kell-e, illetve lehet-e nyugdíjéveket vásárolnia?
139. cikk / 154 Méltányosság
Kérdés: Hogyan kérheti egy cég tartozásának méltányosságból történő elengedését?
140. cikk / 154 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
