139 cikk rendezése:
91. cikk / 139 Társas vállalkozó táppénzjogosultságának lejárta
Kérdés: Jogosult lesz-e valamilyen ellátásra a 365 nap táppénz lejárta után egy társas vállalkozóként biztosított személy? Amennyiben semmilyen ellátásra nem jogosult, hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve mi a teendő ebben az esetben?
92. cikk / 139 Nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?
93. cikk / 139 "Nulla" értékadatú bevallás kiváltása nyilatkozattal
Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy a nullás bevallás helyett be lehet adni egy nyilatkozatot, ami helyettesíti a bevallást?
94. cikk / 139 Árvaellátásra tekintettel kapott özvegyi nyugdíj
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az árvaellátásra tekintettel kapott özvegyi nyugdíj adómentessége, ha azt már bevallották?
95. cikk / 139 Elmaradt magán-nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Jogosan követeli-e a magánnyugdíjpénztár az elmaradt tagdíjat attól a munkáltatótól, aki a nála rövid ideig alkalmazásban álló munkavállalót nem tekintette magán-nyugdíjpénztári tagnak, mert aláírt nyilatkozatban azt jelezte, hogy nem magán-nyugdíjpénztári tag?
96. cikk / 139 NYENYI módosítása
Kérdés: Meg kell-e ismételni a már leadott NYENYI adatszolgáltatásokat abban az esetben, ha egy cégben 2002-ig visszamenőleg önellenőrizni kellett a bevallásokat egy munkavállaló magán-nyugdíjpénztári tagsága miatt? Nem jár-e jobban a munkavállaló, ha a nyugdíj-biztosítási bejelentése változatlan marad?
97. cikk / 139 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
98. cikk / 139 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló magán-nyugdíjpénztári tagdíja
Kérdés: Kell-e önellenőrzést benyújtania és pótlólag a tagdíjat megfizetnie a munkáltatónak abba az esetben, ha most tudta meg, hogy egyik rokkantnyugdíjas munkavállalója 1999-ben belépett egy magánnyugdíjpénztárba? A munkavállaló után sem az előző, sem a jelenlegi munkáltatója nem fizetett tagdíjat, ezért minden évben "0"-s befizetési értesítőt kapott.
99. cikk / 139 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utólagos bevallása
Kérdés: Az 1996. évben vásárolt ingatlan értékesítéséből az eladónak adóköteles jövedelme keletkezett. Az értékesítés 2005-ben volt, ugyanezen évben újabb lakást vásárolt. Az újabb lakás vásárlásánál banki hitelt vett fel a vételár teljesítéséhez. Megilleti-e az adókedvezmény a teljes vételárra, vagy csak az önerőként felhasznált összeg vehető figyelembe az adómentesség igénybevétele során? Amennyiben elmulasztotta az adózó az ingatlan értékesítéséből származó adóbevallást és ezzel együtt az adó befizetését is, mentesül-e, és ha igen, hány év után az adófizetési kötelezettség alól?
100. cikk / 139 Adóbevallás önellenőrzése
Kérdés: A magánszemély a 2004. évi ingatlanértékesítéséből származó jövedelmét nem vallotta be, hanem a jövedelmét lakáscélra használta fel 2005. novemberben. Mivel most kiderült, hogy a bevallás helytelen, milyen mód van a rendezésre, hiszen valójában a lakáscélú felhasználás miatt nincs fizetendő adó?
