Találati lista:
1. cikk / 145 Ügyvezető jogviszonyának rendezése
Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
2. cikk / 145 Szünetelő egyéni vállalkozó bevétele
Kérdés: Kell fizetnie járulékot az I. negyedévben annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2025 októberétől 2026. április 26-ig szünetelteti a tevékenységét, de 2026. január végén nagy összegű bevétele érkezett a 2025-ben végzett munkájára tekintettel?
3. cikk / 145 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény nyugdíjba vonuló munkavállaló után
Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak arra a munkavállalóra vonatkozóan, aki szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik, és ennek megfelelően a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vett igénybe vele kapcsolatban, azonban a dolgozó április hónapban bejelentette, hogy január 16-tól nyugdíjas? Miként vizsgálható felül a január–március havi bevallás a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában, tekintettel a kedvezményre?
4. cikk / 145 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nyugdíjasnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor önellenőrzést kell benyújtania a 2025. IV. negyedéves bevallására, tekintettel arra, hogy az özvegyi nyugdíjról szóló határozatot csak 2026 márciusában kapta kézhez? Hogyan kell megállapítani a december havi járulékalapját, ha abban a hónapban érkezett bevétele révén 960 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezett? 2026. I. negyedévére már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie?
5. cikk / 145 Társadalombiztosítási kifizetőhely feladatai pótkiutalás esetén
Kérdés: Egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél külsős cég végezte a bérszámfejtést 2025. december 31-ig, 2026. január 1-jétől pedig saját hatáskörben történik a számfejtés, és ezzel egyidejűleg átfogó ellenőrzést kértek. Az átfogó ellenőrzés során megállapításra került, hogy egy munkavállalónknak mind a naptári napi alapja, mind a táppénz mértéke rossz. Több időszakot is lefed a keresőképtelensége, illetve időközben folyamatos keresőképtelensége is lett. A határozatban pótutalást állapítottak meg a kamataival együtt, amelyre a foglalkoztatót kötelezi az egészségbiztosítási szerv. Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek ezzel kapcsolatban, miket kell javítani?
6. cikk / 145 Tévesen levont társadalombiztosítási járulék
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az óvónőnek az esetében, aki 2023. október 31-től igénybe veszi a 40 év jogosultsági ideje alapján a kedvezményes nyugdíjat, ezen a napon ki is lépett a munkahelyéről, egy önkormányzati óvodából, majd 2023. november 1-jén elhelyezkedett egy másik óvodában, ahol elmulasztotta leadni a nyugdíjasstátuszról szóló határozatát, így folyamatosan levonásra került a béréből a társadalombiztosítási járulék? Köteles a munkáltató visszautalni a dolgozó részére a számításaik szerint 3.823.197 forint összegű tévesen levont járulékot, vagy csak a határozat leadásának napjától kell nyugdíjasként számfejteni a dolgozó munkabérét?
7. cikk / 145 Társadalombiztosításijárulék-túlfizetés visszaigénylése
Kérdés:
Hogyan tudja visszaigényelni a társadalombiztosításijárulék-túlfizetést a munkáltató abban az esetben, ha egy munkavállalója részére visszamenőleg, 2025. április 22-től öregségi nyugdíj került megállapításra, amit augusztus elején közölt a munkáltatójával? A munkavállaló kérelmére a munkaviszony augusztus 13-án közös megegyezéssel megszüntetésre került. A munkaviszony lezárásával a nyugdíjasstátusz miatt a szociális szférában működő munkáltató számfejtését végző Magyar Államkincstár visszamenőleg többhavi fizetési jegyzéket bocsátott ki.
8. cikk / 145 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
9. cikk / 145 Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai
Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
10. cikk / 145 Egyszemélyes kft. tulajdonosa
Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
