Találati lista:
141. állásfoglalás / 153 Megbízási díj utáni százalékos eho
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, tevékenységéért havi 10 000 forint megbízási díjat kap. Főállású munkaviszonyában megfizetik utána a tételes eho-t. Kell-e százalékos eho-t fizetni a megbízási díj után? Hogyan kell önellenőrizni a korrekciót, ha a bevallásokat már elküldték?
142. állásfoglalás / 153 Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Hogyan kell a járulékokat levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha egy dolgozó 2003. január 20-án megszűnt munkaviszonya alapján a bíróság a részére végkielégítést, felmentési időre járó munkabért, valamint a 2002. november 1-jétől 2003. január 20-ig tartó időszakra járó munkabért ítélt meg, melynek kifizetésére 2004-ben került sor?
143. állásfoglalás / 153 Biztosítás díjának közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a biztosítottnak a cég által 1995-ben kötött és azóta folyamatosan fizetett biztosítás díja után abban az esetben, ha a befizetett összegnek van adómentes és adóköteles része is, és a biztosított 2000. január 2-től tagi jogviszonyban, előtte pedig alkalmazottként dolgozott a társaságnál? Hogyan lehet a közterhek rendezéséről visszamenőleg intézkedni?
144. állásfoglalás / 153 Ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Egy kft. magánszemély tagja ügyvezetői teendőit megbízási jogviszony keretében látja el 2000. április 1-jétől (máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonyban dolgozik). A megbízási díj minden évben a minimálbér összegének megfelelően van megállapítva. Nyilatkozata alapján mind az szja, mind a járulékok elszámolása 90 százalékos jövedelemhányad figyelembevételével történik. Helyes-e ez így, illetve ha nem, akkor hogyan lehet korrigálni több évre visszamenőleg, figyelembe véve a NYENYI-adatszolgáltatást is, ami mágneslemezen történt?
145. állásfoglalás / 153 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
146. állásfoglalás / 153 RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése
Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
147. állásfoglalás / 153 Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély utáni járulékfizetés
Kérdés: Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?
148. állásfoglalás / 153 Nyugdíjba vonuló biztosított utáni járulékfizetés
Kérdés: Hogyan kell visszamenőleg rendezni a járulékokat, illetve milyen nyomtatványt kell használni önellenőrzéshez abban az esetben, ha az 1992. október 1-jétől jelenleg is napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló részére a nyugdíj-biztosítási szervek 2003. június 8-án visszamenőleg 2003. február 12-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg?
149. állásfoglalás / 153 Egyéni vállalkozó önrevíziója
Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
150. állásfoglalás / 153 Izraeli-magyar kettős állampolgár biztosítási jogállása
Kérdés: Helyesen jártunk-e el akkor, amikor nem fizettünk társadalombiztosítási járulékot egy izraeli-magyar tulajdonban lévő kft. munkaviszonyban álló izraeli ügyvezetője után? Az ügyvezető magyar állampolgársággal is rendelkezik, de Magyarországon évi 183 napnál kevesebbet tartózkodik.
