1490 talált cikk a nyugdíjjárulék kifejezésre

Kérdés: Bevallhatja a dolgozók munkabérének teljes összegét az a munkáltató, amely egy nagyobb összegű követelése megérkezéséig ténylegesen csak a bér 50 százalékát tudja kifizetni? Amennyiben ez nem megoldható, milyen következményekkel jár a dolgozók társadalombiztosítási ellátásaira, ha csak a ténylegesen kifizetett összeget vallják be?

Kérdés: Beleszámít a 4 év rokkantsági nyugdíjban töltött időszak a szolgálati időbe vagy a 40 év jogosultsági időbe?

Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a GYES folyósítása alatt egy betéti társaság beltagja, aki 2015. február 9-ig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó volt, 2015. február 10-től pedig főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem közreműködik, a munkaviszonyban történő üzletvezetését pedig a társasági szerződés nem engedi? Számszerű példával levezetve mit jelent az a szabályozás, mely szerint a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó GYES-ben, GYED-ben részesül?

Kérdés: Helyes, ha csak a havi 6930 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg az a 42 éves családi gazdálkodó, aki megszüntette a munkahelyét, és főfoglalkozásúként végzi a gazdálkodási tevékenységet, vagy be kell jelentkeznie, mint főfoglalkozású őstermelő, esetleg a múlt évi bevétel 20 százaléka után kell megfizetnie az egészségbiztosítási, valamint a nyugdíjjárulékot?

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?

Kérdés: Van valamilyen lehetősége az idő megváltására annak az 1956-ban született orvosnak, aki 1974 óta folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, de 2005-2011 között rokkantnyugdíjas volt, amit nem ismernek el szolgálati időként?

Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?

Kérdés: A negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjat, vagy az életkor alapján járó öregségi nyugdíjat érdemesebb igényelnie annak az 1956 áprilisában született nőnek, aki 1974. augusztus 4-én kezdett dolgozni, 1976-ban született első gyermekével 2 és fél évet, 1979-ben született második gyermekével hat hónapot volt otthon, 1993-ban született harmadik gyermeke betegsége miatt pedig 1995. február 15-től 2005. április 30-ig GYES-ben részesült? A fenti időszakokon kívül hosszabb időtartamú kiesés nem volt, jelenleg is dolgozik.

Kérdés: Vonatkozik a kereseti korlát arra az 1952. október hónapban született férfira, aki 2015. áprilisban igényelni szeretné a nyugellátást?

Kérdés: Figyelembe kell venni az ekhós jövedelmet a kereseti korlát számításánál egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?