Részmunkaidős munkavállaló közterhei

Kérdés: Bt. kültagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Munkaszerződéssel havi 8 munkanapot dolgozik, csak forgalmi jutalékot kap az eredményességétől függően. Milyen mértékű járulékot kell fizetnie? Mennyi eho-t kell fizetnie, a napi összeget, vagy az egész hónapra járó összeget?
Részlet a válaszából: […] ...hatással, ezért a bt. a forgalmi jutalék összegéből mind a 8,5 százalékos – magánnyugdíjpénztár tagja esetén 1,5 százalékos – nyugdíjjárulékot, mind a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles levonni, illetve bevallani [Tbj-tv. 19. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban előírja, hogy szolgálati időként sem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés (pl. gyed) nem történt. A kérdező szóhasználata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Egyéni járulék levonása megbízási díjból

Kérdés: Hogyan kell egyéni járulékot levonni attól, akinek a megbízási szerződése 2002. december 15-től 2003. január 31-ig szól? A megbízási díj kifizetésére február első napjaiban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanis csak a biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelemből kell a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot levonni. A nyugdíjjárulékot a kifizetés napján – tehát a 2003. évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A gyermekgondozási segélyből a Tbj-tv. 26. § (1) bekezdése szerint 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell vonni. Társadalombiztosítási kifizetőhely esetén ezt a járulékot az általa folyósított GYES-ből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (2) bekezdése szerint 2001. január 1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

NYENYI-lap kitöltése

Kérdés: Szolgálatiidő-elismerési kérelem esetében a tárgyévre vonatkozó NYENYI-lapon a "Biztosításban töltött idő" rovatnál ki kell-e tölteni az arányos szolgálati napok számát, ha a dolgozó jelenleg is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag abban az esetben kell kitölteni, amennyiben a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Családi gazdálkodó közterhei

Kérdés: A Tf-tv. szerint a családi gazdaság legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán alapuló gazdasági forma. Kell-e, és mennyi járulékot fizetni, ha a családtag • nyugdíjas, • GYES-en van, • munkaviszonyban áll, és a heti 36 órát ledolgozza?
Részlet a válaszából: […] ...36 órát ledolgozza, akkor a tényleges kivétje után kell megfizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot [Tbj-tv. 29. § (6), illetve Eho-tv. 6. § (2) bekezdése], és végül ha főfoglalkozásban vállalkozó, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] Az 1999. évi XXI. törvény 15. cikke alapján a nem önálló munka a munkavégzés helye szerinti országban adóköteles, kivéve ha a magánszemély ebben az országban 183 napnál kevesebbet tartózkodik, a térítést fizető munkáltatónak ebben az államban nincs illetősége, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint kiterjed a biztosítás – 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. A tanuló biztosítási kötelezettségéből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának a meghatározásánál tekintettel kell lennünk a Tbj-tv. 24. §-ára is.Olvasónknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
142
143
144
149