Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Az öregségi nyugdíjban részesülő, munkaviszonyban álló biztosított 2002. december 28-án üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelenné vált. Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz összegének megállapításánál a 2002. július 1-jétől december 31-ig tartó időszakban végzett munka alapján 2002. november havi munkabérrel kifizetett, 29 500 forint összegű prémium?
Részlet a válaszából: […] ...amely után a foglalkoztató egészségbiztosítási járulékot vagy baleseti járulékot fizetett. Másik lényeges szabály, hogy a saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért jövedelmet lehet figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Negyvenkét éves pedagógusnő 1998. december 30-tól gerincműtéte miatt rokkantnyugdíjas. Közalkalmazotti jogviszonyának folytonossága érdekében – rokkantnyugdíjassá válása óta – kéri fizetés nélküli szabadságának meghosszabbítását a mindenkor legközelebbi OOSZI-felülvizsgálat idejéig. Jelenleg 2003. augusztus 31-ig engedélyezték számára a fizetés nélküli szabadságot. Meddig adható a dolgozó számára fizetés nélküli szabadság, újabb kérelmére meghosszabbíthatja-e azt az igazgató? Alkalmazható-e ez idő alatt pedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §).A Kjt. 37/B. § (1) bekezdés h) pontja értelmében e törvény alkalmazása szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Francia állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási jogszabályok vonatkoznak azokra a francia állampolgárságú személyekre, akik Magyarországon kft.-t alapítottak, szinte egész évben itt tartózkodnak, és letelepedési engedélyük intézése folyamatban van? A társaságban az ügyvezetői feladatokat személyesen látják el, de ezen túl munkavállalóként is szeretnének dolgozni.
Részlet a válaszából: […] ...– nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás. Ennek következtében az általuk felvett jövedelem után társadalombiztosítási, illetve nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni nem kell. Összegezve az eddigieket, a szóban forgó francia állampolgárok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Csökkent munkaképességű munkavállalók közterhei

Kérdés: Csökkent munkaképességű, 4 órás alkalmazott után milyen járulékok fizetése, illetve levonása szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...terhek vonatkozásában a csökkent munkaképességnek – feltéve, hogy az érintett nem részesül rokkantsági nyugdíjban – nincs jelentősége. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a csökkent munkaképességű alkalmazottra kiterjed a biztosítás, a Tbj-tv. 20. és 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címke:

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...igazolja;b) üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban vagy baleseti nyugdíjban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál rehabilitációs intézkedés nélkül teljes értékű munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezetői tiszteletdíj

Kérdés: Milyen járulék és személyi jövedelemadó terheli a kft. ügyvezetőjének munkaviszonyon kívül kifizetett 50 000 forintos tiszteletdíját, melyet a taggyűlés az ügyvezetői tevékenységért állapított meg?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselője; továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kezdve, hogy rokkantsági nyugdíjban részesül a vállalkozó, a szó klasszikus értelmében nem minősül "főállásúnak", a tevékenységre fordított idő terjedelmétől függetlenül. Ennek elsősorban a Tbj-tv. alkalmazásában van jelentősége, amely az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

GYES-en lévő egyéni vállalkozó

Kérdés: GYES-en lévő magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az egyéni vállalkozásból származó bevétele várhatóan nem lesz állandó, havonta 10-20 ezer forint körül mozog, tekintve, hogy beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, tehát tartós munkavégzésre nem vállalkozhat. Ebben az esetben a tb-járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, avagy a tényleges vállalkozói kivét után kell-e fizetni? Az eho-t mindenképpen teljes összegben kell-e megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettsége fennáll. A főfoglalkozásúnak minősülő egyéni vállalkozó a 29 százalékos társadalombiztosítási, a 8,5 százalékos nyugdíj- és a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a személyi jövedelemadó alapját képező személyi kivét után, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címkék:  

Korkedvezményre jogosultság 2005. január 1. előtt

Kérdés: 1950 májusában született nő 1966. július 1-jétől 1976. március 20-ig szövőnőként dolgozott. 1973. július 1-jétől 1974. október 1-jéig GYES-en volt, majd megszakítva az ellátást, 1974. október 2-től 1974. december 31-ig visszament dolgozni. 1975. január 2-től újra GYES-re ment, és 1976. március 20-án, a gyermek 3. életévének betöltésekor kilépett. Igénybe vehető-e erre az időszakra a korkedvezmény, és mikor mehet legkorábban nyugdíjba, ha azóta is folyamatosan dolgozik, de nem korkedvezményre jogosító munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címke:

Segítő családtag biztosítása

Kérdés: Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó édesanyja segítő családtagként besegít a vállalkozásba díjazás nélkül. Milyen bejelentési, nyilvántartási kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak, és milyen szerződést, megállapodást kell kötnie édesanyjával?
Részlet a válaszából: […] ...azt is, hogy ki lehet segítő családtag: először is legyen fentiek közeli hozzátartozója (Ptk. 605. §), de ne legyen saját jogán nyugdíjas, vagy ha özvegyi nyugdíjas, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még ne töltse be, és díjazás ellenében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
Kapcsolódó címke:
1
…
355
356
357
…
372