Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj

Kérdés: Mikor igényelhet csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat az az 53 éves nő, aki 35 éves szolgálati idővel rendelkezik, és 1972-ben gyermeket szült? Mit jelent a csökkentés?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, 1945-ben született és legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Temetési segély

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a munkáltató által nyújtott temetési segély összegét?
Részlet a válaszából: […] ...A foglalkoztatónak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján juttatott személyijövedelemadó-alap után 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A biztosított 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú társas NYENYI-je

Kérdés: Ki kell-e állítani a NYENYI lapot a többes jogviszonyú társas vállalkozóról is?
Részlet a válaszából: […] ...róla is ki kell állítani.A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztatónak a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szerv által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Köztisztviselő végkielégítése

Kérdés: Egy 1946. szeptember 13-án született köztisztviselőnőnek 2003. május 9-én visszamenőleg előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg 2002. szeptember 13-tól. Jár-e neki végkielégítés abban az esetben, ha életpályáját nem kívánja feladni, de a munkáltató úgy dönt, hogy felmenti?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony – a (4) bekezdésben foglalt korlátozással – felmentéssel többek között akkor szüntethető meg, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.A Ktv. 19. § (8) bekezdése értelmében végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – természetesen figyelembe véve a Tbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határát – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Beltag keresőképtelensége

Kérdés: Betéti társaság beltagjának keresőképtelensége esetén a betegszabadságra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni, illetőleg táppénzének egyharmad részét kell-e valakinek fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. § (1)–(2) bekezdésében említett biztosított – idetartozik a társas vállalkozó beltag is, feltéve hogy saját jogú nyugdíjban nem részesül – betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] ...így annak tartamára meg kell fizetni a minimálbér alapulvételével a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot. A tételes egészségügyi hozzájárulás vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Bt.-beltag munkanélküli-járadéka

Kérdés: Betéti társaság beltagja igénybe veheti-e a munkanélküli-járadékot?
Részlet a válaszából: […] ...b) a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,d) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő társadalombiztosítási járulékot, illetőleg a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat – az egyéb jogviszonytól, nyugdíjas jogállástól függően – az általános szabályok szerint kell megfizetni. Értelemszerűen arra a megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Nyugdíjas megbízott sikerdíja

Kérdés: Szálloda vendéglátással foglalkozó munkáltató, nyugdíjas szaktanácsadó megbízottjának eredményes és nyereséges működéséért az eredménytől függően sikerdíjat állapít meg, amit az év lezárása után fizet ki. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak a kifizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan a havi 4500, napi 150 Ft, 2003-ra vonatkozóan pedig a havi 3450, napi 115 Ft). Egyéni járulék fizetésének kötelezettsége – nyugdíjasról lévén szó – a Tbj-tv. 25. §-a értelmében természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  
1
355
356
357
375