Jubileumi jutalom

Kérdés: Közalkalmazott pedagógusnak 2002. június hó végén 40 éves jubileumi jutalmat fizettek ki. Jelenleg felmentési idejét tölti. Felmentési idő vége: 2003. augusztus 31. Utolsó tényleges munkanap: 2003. március 1. Igényt tarthat-e a közalkalmazott a jubileumi jutalom tényleges kifizetése és az utolsó munkanap közé eső különbözetre (jubileumi jutalom kiegészítése) annak okán, hogy a pedagógus bére a két időpont között változott? Ha igen, mikor kell a jutalomkülönbözetet részére kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...40 év közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott öthavi illetményének megfelelő összeg.Ha a közalkalmazott munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősül, és közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató felmentése alapján nyugellátásra hivatkozással megszűnik, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...kiosztott, járulékalapot képező tagi jövedelemnek kell tekinteni, és a járulékokat – társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíj – meg kell utána fizetni. Ettől a ritka esettől eltekintve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] ...iskolakezdési támogatás, munkáltató által a dolgozó javára fizetett biztosítás, mobiltelefon-, illetve cégautó-használat, önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, továbbtanulási költségek, albérleti hozzájárulás, ruházati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...munkabére után az általános szabályoknak megfelelően kell megfizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 3450 forint tételes egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási szabályok. Ez esetében azt jelenti, hogy amennyiben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak (tehát nem nyugdíjas) és nem rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással, akkor a minimálbér alapulvételével kell megfizetni utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag munkaképesség-csökkenése

Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdező rendszeres szociális igényének elutasítása jogos volt, mert a hivatkozott rendelet hatálya kizárólag a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban, továbbá szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után kell megfizetnie a társaságnak a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, de amennyiben nem részesül ilyen címen jövedelemben, vele kapcsolatban nem merül fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Egyéni vállalkozó határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Milyen egyénijárulék-levonási, illetve eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazása esetén? A foglalkoztatásra fizikai munkára szóló, határozott idejű munkaszerződés alapján, 1-2 hetes időtartamra, heti 40 órás munkaidőben, napi bruttó 8000 forint javadalmazásért kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...nincs, e jogviszonyában a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint kell megfizetnie a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot – ez utóbbit mindaddig, amíg a munkavállaló nem tudja igazolni, hogy munkaviszonyából, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Nyugdíjba vonuló biztosított utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan kell visszamenőleg rendezni a járulékokat, illetve milyen nyomtatványt kell használni önellenőrzéshez abban az esetben, ha az 1992. október 1-jétől jelenleg is napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló részére a nyugdíj-biztosítási szervek 2003. június 8-án visszamenőleg 2003. február 12-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […] ...vázolt problémára a Tbj-tv. R. 5/C. §-ának (1) bekezdése egyértelmű eligazítást ad. E jogszabályi hely kimondja, hogy saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugellátása megállapításának kezdőnapját követő foglalkoztatása (továbbfoglalkoztatása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése].Ebben az esetben tehát a vele kapcsolatos járulékfizetésnek van alsó határa. Felső határa viszont – kivéve a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, amelyet legfeljebb a naptári évre tervezett napi bruttó átlagkereset két és félszeresének a naptári évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
343
344
345
365