37 cikk rendezése:
21. cikk / 37 Magyar cég külföldi állampolgárságú képviselőjének jogállása
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak arra a társaságra, amely németországi képviseletére egy Németországban élő német állampolgárságú nyugdíjas személyt kíván megbízni?
22. cikk / 37 Német-magyar kettős állampolgárságú nyugdíjas személyi jövedelemadója
Kérdés: Figyelembe kell-e venni a nyugdíjat a személyijövedelemadó-előleg levonásánál annak a német-magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy Magyarországon bejegyzett cég ügyvezető igazgatója, Magyarországon is van tagi jövedelme, és a nyugdíját Németországból kapja?
23. cikk / 37 Német állampolgárságú ügyvezető jutalma
Kérdés: A 90 százalékos költséghányad figyelembevételével kell-e elszámolni egy magyar cég német állampolgárságú ügyvezetője részére év végén fizetett jutalmat? Az ügyvezetőnek Németországban teljes munkaidős állása van, évente 3-4 alkalommal jön Magyarországra, és a magyar cégtől tiszteletdíjban részesül. Kell-e utána ehót fizetni Magyarországon, ha Németországban teljes munkaidőben dolgozik, és ott biztosított?
24. cikk / 37 Német állampolgárságú ügyvezető bejelentése
Kérdés: Egy társaság német, de Németországban nem az általános szabályok szerint biztosított, tehát E 101-es igazolással nem rendelkező ügyvezetője, mint vezető tisztségviselő részére a taggyűlés meghatározott összegű tiszteletdíjat hagyott jóvá, melyhez kapcsolódóan minden járulékot megfizetett. A kifizetés napjával a bejelentés, a kifizetést követő napon pedig a kijelentés megtörtént. Hogyan kell szerepeltetni ezt a havi bevallásban, illetve a NYENYI-jelentésben, melyikben milyen időszakot kell feltüntetni? Milyen ellátásban részesülhet ez a német személy, aki Magyarországon évente 10-12 napot tartózkodik?
25. cikk / 37 Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
26. cikk / 37 Német állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy német anyavállalat német állampolgárságú tagjának, aki 2003. évben Magyarországon egy bt.-t, 2005. évben egy kft.-t létesített? A német tulajdonos az anyavállalatnál mint tag Németországban biztosított, a bt.-nél beltag, 5 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és üzletvezető, a kft.-nél 95 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és ügyvezető. Jövedelmet egyik társaságban sem vesz fel.
27. cikk / 37 Német állampolgárságú nyugdíjas kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Van-e járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség egy német-magyar kft. német állampolgárságú többségi tulajdonos tagjával kapcsolatban, aki Németországban nyugdíjas? A tag a kft.-ben az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemben nem részesül.
28. cikk / 37 Német állampolgárságú kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterhek fizetésére kötelezett az a német állampolgár, aki Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, éves szinten átlagban 1/4 részben Magyarországon, 3/4 részben Németországban tartózkodik, és egy mérnöki tanácsadással foglalkozó kft. alapító tagja és ügyvezetője? Németországban a munkahelyéről olyan jogcímen lépett ki, hogy nyugdíjazásáig – ami még két év – fizetik utána a biztosítást, és ez alatt a 2 év alatt havonta kap a cégtől "végkielégítés címén" jövedelmet.)
29. cikk / 37 Német és román állampolgárságú kft.-tagok biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?
30. cikk / 37 Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Egy magyar egyesület kiállítást szervez. Kinek és milyen közterheket kell fizetnie a külföldi állampolgárok részére kifizetett tiszteletdíj összege után abban az esetben, ha az amerikai, francia, német és belga állampolgárok kizárólag azért utaznak Magyarországra, hogy zsűritagként részt vegyenek a kiállításra kerülő művek zsűrizésében?
