Kettős jogviszonyban álló munkavállaló táppénze

Kérdés: Figyelembe vehető-e az egyéb jogviszonyból származó jövedelem a táppénz számításakor egy társaság munkavállalója esetében, aki kettős jogviszonyban áll, az egyik heti 40 órás munkaviszony, a másik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (választott tisztségviselő)? A dolgozó mindkét jogviszonya megszűnt 2007. május 31-én, passzív táppénz iránti igényt nyújtott be 2007. június 1-jétől. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelméből 2006. január 1-jétől 2006. augusztus 31-ig a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonta a foglalkoztató. Kell-e mindkét jogviszonyhoz táppénzes igazolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolását a járulékfizetésre vonatkozószabályok változásával lehet magyarázni. Bevezetésre került ugyanis a pénzbeliegészségbiztosítási járulék. 2006. szeptember 1-jétől, ha a biztosítottnakegyidejűleg fennálló több biztosításra kötelezett jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Társasági tag korengedményes nyugdíja

Kérdés: Igaz-e az, hogy az a társasági tag, aki saját társaságával munkaviszonyban állva korengedményes nyugdíjba szeretne vonulni, nem jogosult az ellátásra, és ki kell lépnie emiatt a társaságból, tehát tagsági viszonyát meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjra jogosult lehet, amennyiben azellátásra jogosultság egyéb feltételeivel is rendelkezik. A társaságból emiattnem kell kilépnie.A 181/1996. Korm. rendelet értelmében a foglalkoztatómegállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.
Kapcsolódó címke:

Több megbízás ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha egy cég ugyanannak a magánszemélynek egy éven belül a minimálbér 30 százalékát meghaladó, majd később ezt a mértéket el nem érő megbízási díjat fizet ki?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 9. § (2) bekezdés szerint a munkavégzésre irányulóegyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kellelbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál afoglalkoztatónál a naptári hónapban elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] A jogszabály nem a megbízások darabszámához, hanem a díjazásmértékéhez köti a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget. A Tbj-tv. 5.§ (1) bekezdésének g) pontja szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányulóegyéb jogviszony keretében – pl. megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Általános iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Szükséges-e a szülő vagy az iskola engedélye abban az esetben, ha egy cég a nyári szünetben 1 hónapig egy 13 éves tanulót szeretne foglalkoztatni, napi 8 órás munkaidőben minimálbérért? Milyen járulékokat kell levonni a béréből, illetve meg kell-e fizetni a tételes ehót? Kötelező-e belépnie valamelyik magánnyugdíjpénztárba?
Részlet a válaszából: […] Sajnos olvasónkat ki kell ábrándítanunk, mivel 13 éves korúgyermek foglalkoztatását a magyar munkaügyi szabályok csak szigorúankorlátozottan teszik lehetővé. Így az ilyen korú gyermek csak a gyámhatóságengedélye alapján, kizárólag a külön jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére vállal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Nyugdíjas közös képviselő jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Th-tv.)28. § b) pontja értelmében a közgyűlés határoz – többek között – a közösképviselőnek, illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint aszámvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.
Kapcsolódó címke:

Bedolgozó felmondása

Kérdés: Milyen juttatás illeti meg a felmondási időre a biztosított bedolgozói szerződéssel foglalkoztatott dolgozót a foglalkoztató által történő felmondás esetén abban az esetben, ha ez idő alatt már nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] A bedolgozói jogviszonyra, a bedolgozói jogviszonyalanyaira, a foglalkoztatóra, a bedolgozóra vonatkozó jogszabályirendelkezéseket az Mt. 203. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazásalapján a 24/1994. Korm. rendelet tartalmazza. A bedolgozók foglalkoztatásáravonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
Kapcsolódó címkék:    

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 46. §(1) bekezdése értelmében a kifizető a kifizetéskor megállapítja a bevételtterhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki, amelynek alapján meghatározottjövedelem az összevont adóalap részét képezi. Ugyanezen paragrafus (2)bekezdésének b) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság esetében az igazgatóság helyett működővezérigazgató tevékenysége megbízáson alapul, a Ptk. alapján [régi Gt. 30. §(3) bekezdése]. Erre tekintettel a tevékenysége az Szja-tv. alkalmazásábanönálló tevékenységnek számít, és az ebből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
1
16
17
18
22