Mérkőzésvezetők közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az az NB I-es sportegyesület, amely a szövetség által kiküldött mérkőzésvezető bírók díját versenybírói költségelszámolás alapján fizeti ki, és kizárólag a 11 százalék ehót fizeti meg a kifizetett díj után?
Részlet a válaszából: […] Versenybírók díjazása esetén önálló tevékenységből származóbevételről – megbízási díjról – van szó. Ez a személyi jövedelemadótekintetében azt jelenti, hogy az adóelőleg alapját képező jövedelemmeghatározása során 10 százalék költséghányadot, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
Kapcsolódó címkék:  

Adószámos magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie, és milyen bevallásokat kell elkészítenie annak a szabadfoglalkozású műszaki tervezőnek, aki megbízási szerződés alapján dolgozik egy cégnél, a 10 százalékos költséghányad-elszámolást választotta, és nincs főfoglalkozása? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a megbízónak?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdést megválaszolnánk, néhány mondatbanismertetjük a szabadfoglalkozás mint tevékenységforma sajátosságait. Aszabadfoglalkozású személy, mint adószámos magánszemély, bár adókötelesbevételszerző tevékenységet végez, nem minősül egyéni vállalkozónak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Kft.-tulajdonos korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthet-e korengedményes nyugdíjazásról megállapodást egy kft. alkalmazottja, aki a cégnek 70 százalékos tulajdonosa a kft. ügyvezetőjével? Az ügyvezető 30 százalékos tulajdonos, és ő a munkáltatói jogok gyakorlója.
Részlet a válaszából: […] Igen. Korengedményes nyugdíjra jogosult lehet, amennyiben ajogosultság egyéb feltételei is fennállnak (szükséges szolgálati idő, afoglalkoztatóval történő megállapodás, valamint a megállapított nyugellátásévenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegének – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.
Kapcsolódó címke:

Kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság

Kérdés: Köteles volt-e magán-nyugdíjpénztári tagság létesítésére az az 1975-ben született magánszemély, aki 2006. január 1-jén lépett először munkaviszonyba?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban arra kell rávilágítanunk, hogy biztosításijogviszonynak nem csak a munkaviszony minősül, hanem a Tbj-tv. 5. §-ábanfelsorolt jogviszonyok – pl. a közalkalmazotti, közszolgálati, a hivatásosnevelőszülői jogviszony, a szövetkezeti tagsági viszony, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Kettős jogviszonyban álló munkavállaló táppénze

Kérdés: Figyelembe vehető-e az egyéb jogviszonyból származó jövedelem a táppénz számításakor egy társaság munkavállalója esetében, aki kettős jogviszonyban áll, az egyik heti 40 órás munkaviszony, a másik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (választott tisztségviselő)? A dolgozó mindkét jogviszonya megszűnt 2007. május 31-én, passzív táppénz iránti igényt nyújtott be 2007. június 1-jétől. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelméből 2006. január 1-jétől 2006. augusztus 31-ig a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonta a foglalkoztató. Kell-e mindkét jogviszonyhoz táppénzes igazolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolását a járulékfizetésre vonatkozószabályok változásával lehet magyarázni. Bevezetésre került ugyanis a pénzbeliegészségbiztosítási járulék. 2006. szeptember 1-jétől, ha a biztosítottnakegyidejűleg fennálló több biztosításra kötelezett jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Társasági tag korengedményes nyugdíja

Kérdés: Igaz-e az, hogy az a társasági tag, aki saját társaságával munkaviszonyban állva korengedményes nyugdíjba szeretne vonulni, nem jogosult az ellátásra, és ki kell lépnie emiatt a társaságból, tehát tagsági viszonyát meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjra jogosult lehet, amennyiben azellátásra jogosultság egyéb feltételeivel is rendelkezik. A társaságból emiattnem kell kilépnie.A 181/1996. Korm. rendelet értelmében a foglalkoztatómegállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.
Kapcsolódó címke:

Több megbízás ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha egy cég ugyanannak a magánszemélynek egy éven belül a minimálbér 30 százalékát meghaladó, majd később ezt a mértéket el nem érő megbízási díjat fizet ki?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 9. § (2) bekezdés szerint a munkavégzésre irányulóegyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kellelbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál afoglalkoztatónál a naptári hónapban elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] A jogszabály nem a megbízások darabszámához, hanem a díjazásmértékéhez köti a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget. A Tbj-tv. 5.§ (1) bekezdésének g) pontja szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányulóegyéb jogviszony keretében – pl. megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Általános iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Szükséges-e a szülő vagy az iskola engedélye abban az esetben, ha egy cég a nyári szünetben 1 hónapig egy 13 éves tanulót szeretne foglalkoztatni, napi 8 órás munkaidőben minimálbérért? Milyen járulékokat kell levonni a béréből, illetve meg kell-e fizetni a tételes ehót? Kötelező-e belépnie valamelyik magánnyugdíjpénztárba?
Részlet a válaszából: […] Sajnos olvasónkat ki kell ábrándítanunk, mivel 13 éves korúgyermek foglalkoztatását a magyar munkaügyi szabályok csak szigorúankorlátozottan teszik lehetővé. Így az ilyen korú gyermek csak a gyámhatóságengedélye alapján, kizárólag a külön jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére vállal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.
1
16
17
18
22