Külföldről hazatért munkavállaló szülése

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke születését 2020. november közepére várja, és 2020. október 2-től "9"-es kóddal keresőképtelen, ezért jelenleg táppénzben részesül? A munkavállaló 2018. február 1-jétől 2020. április 30-ig Német-országban dolgozott, a biztosítási idő igazolására benyújtotta a kifizetőhelyhez az S041 jelű nyomtatványt.
Részlet a válaszából: […] ...a 137 nap Magyarországon szerzett biztosítási időhöz 228 nap Németországban szerzett biztosításban töltött idő szükséges, amellyel a munkavállaló rendelkezik, így jogosult lesz a CSED-re és a GYED-re is.(Kéziratzárás: 2020. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Új munkaviszony létesítése felmondási idő alatt

Kérdés: Létesíthet új 8 órás munkaviszonyt a felmentési idő alatt a munkavállaló, akinek a munkaviszonya 2020. december 31-én szűnik meg, de november-december hónapra a munkáltató a munkavégzés alól felmentette?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 52. §-a szerint a munkavállaló kötelesa) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,b) munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni,c) munkáját személyesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES lejárta után vissza szeretne menni a munkahelyére, de azt a tájékoztatást kapta, hogy már nincs szükség a munkájára, mert időközben megszűnt az a munkakör, amire alkalmazták?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes munkaszerződés alapján a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége áll fenn a munkavállalóval szemben, így a keresőképtelenség megszűnését követően biztosítania kell számára a munkavégzéshez szükséges feltételeket.Az Mt. 65. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Táppénzelőzmény

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a táppénzes napok számának göngyölítésénél a segélyezési egyéni lapok kitöltése során? Ha például 2019 májusában 10 nap táppénzben részesült a munkavállaló, és legközelebb 2020 júniusában került újra táppénzre, akkor az előző tíz naphoz hozzá kell göngyölni a 2020-as évi táppénznapok számát? A göngyölt napok száma maximum 365 nap lehet?
Részlet a válaszából: […] ...segélyezési egyéni lapon kell nyilvántartani a munkavállaló (biztosított) részére folyósított ellátások jogcímét, az ellátás mértékét, napi összegét, a kifizetés időpontját, az ellátás folyósításának idejét (tól-ig időtartam), a folyósítási napok számát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.
Kapcsolódó címke:

Szabadság hosszú keresőképtelenség után

Kérdés: Ki kell adni visszamenőlegesen a 2019. évre járó 13 nap szabadságot annak a munkavállalónak, aki 2019. november 3-tól egy évig keresőképtelen volt? Hogyan adható ki a 2020. évre járó szabadság, illetve van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a munkavállaló pénzben váltsa meg a ki nem adott szabadnapokat?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 123. §-a értelmében a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Abban az esetben, ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékességének évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátás újraszámítása

Kérdés: Kérheti az ellátása újraszámítását egy rokkantsági ellátásban részesülő (C2-es kategória) személy, ha több mint 1 éve munkaviszonyban áll? A rokkantsági ellátásának van maximum-összege?
Részlet a válaszából: […] Nincs akadálya annak, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személy lemondjon az ellátásáról és azt újra igényelje. Ebben az esetben új igényként kerül elbírálásra (természetesen a korábbi komplex minősítés eredményének a figyelembevételével), és az ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Mi a helyes álláspont annak a munkavállalónak az esetében, aki már rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel? A vállalkozás szerint a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, és így például indoklás nélkül felmondható a munkaviszonya, illetve nem jogosult táppénzre, a cég könyvelője viszont nem osztja ezt a véleményt.
Részlet a válaszából: […] ...és munkajogi jogállása megegyezik a korhatárt betöltött nyugdíjasok jogállásával.Csakhogy ebben az esetben nem olyan munkavállalóról van szó, aki már érvényesítette a nyugdíjjogosultságát, hanem olyanról, aki rendelkezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Kisadózói jogállás ausztriai munkaviszony esetén

Kérdés: Figyelembe vehető az Ausztriában létesített munkaviszony a kisadózói jogállás meghatározásánál? Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha Ausztriában létesít teljes munkaidős munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...kedvéért jegyezzük meg, hogy az uniós koordinációs rendelet (883/2004/EK rendelet) 13. cikke értelmében két vagy több tagállamban munkavállalóként (a társas vállalkozói jogviszony is e kategóriába tartozik) tevékenykedő személy főszabály szerint a lakóhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Az új Tbj-tv. szerint a rehabilitációs hozzájárulásban részesülő munkavállaló csak 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Vonatkozik ez a járulékkedvezmény a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozóra is?
Részlet a válaszából: […] ...megváltozott munkaképességű munkavállalók vonatkozásában csak a munkaadó jogosult szociálishozzá-járulásiadó-kedvezményre a Szocho-tv. 13. szakaszában foglaltak szerint, ám az e körbe tartozó munkavállalók biztosítási jogviszonyból származó járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok minősülnek. A munkavállaló tényleges munkabére és a minimális járulékalap különbözete nem tartozik ebbe a körbe, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.
Kapcsolódó címke:
1
98
99
100
404