Találati lista:
671. cikk / 841 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja
Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
672. cikk / 841 Teljesítménybér minősítése
Kérdés: Rendszeres jövedelemnek minősül-e az alábbi esetben a teljesítménybér? A munkabér meghatározása a munkaszerződésben: havi bruttó munkaköri bére 50 000 forint + teljesítménybér. A munkaköri bér a havi 43 600 forint összegű személyi alapbérből, illetve a havi 6400 forintos túlórapótlék-átalányból tevődik össze. A teljesítménybér a munkáltató által kialakított teljesítménybér-rendszer alapján havi rendszerességgel kerül kifizetésre. Teljesítménybér jár a pluszfeladat teljesítéséért, a kiemelkedő munkavégzésért és a 8 óránál hosszabb műszakok teljesítéséért.
673. cikk / 841 Liftügyeletet ellátó társasházi lakó jogviszonya
Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha egy társasház egy lakóval szeretne szerződést kötni havonta két hét folyamatos liftügyeletre, mely idő alatt éjjel-nappal otthon készenlétben kell állnia? A társasház havi 60 000 forint jövedelmet fizet ezért a munkáért. Hogyan kell megállapítani a szabadságot, hogyan kell számolni a szolgálati időt, illetve kell-e jelenléti ívet vezetni, és ha igen, hogyan? Kell-e pótlékot számolni a munkabérre?
674. cikk / 841 Munkavállalás rendszeres szociális járadék folyósítása mellett
Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a rendszeres szociális járadék folyósítása mellett, és ha igen, hány órában, és milyen bérért az az 1948-ban született férfi dolgozó, akinél az OOSZI orvosi bizottság 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg, amit megfellebbezett és újra a bizottság elé került? 2005. december 1-jétől – mivel táppénze lejárt – újra munkába állt a munkahelyén mint segédmunkás (táppénze előtt gépkocsivezető volt, de azt a munkakört már betöltötték), időközben másodfokon is 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg, s ezért rendszeres szociális járadékot igényelt.
675. cikk / 841 Garantált bérminimum alkalmazása
Kérdés: 2006 januárjától vagy júliusától kell-e alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet 4. § (3) pontja szerinti, 50 év feletti munkavállalók járandóságára vonatkozó rendelkezést? Hogyan kell helyesen eljárni a rendeletek végrehajtásában, mely jogszabályokat lehet irányadónak tekinteni az elbírálásnál a júliustól alkalmazandó garantált bérminimumösszegek megállapításánál, melynek függvénye a képzettség és a gyakorlati idő?
676. cikk / 841 Alkalmi munkavállalói könyv
Kérdés: Az alkalmi munkavégzés helyén kell-e tartani, vagy – egy esetleges munkaügyi ellenőrzés esetén – elég-e utólag bemutatni az alkalmi munkavállalói könyvet abban a virágüzletben, amelyben szükség esetén alkalmi kisegítőket alkalmaznak?
677. cikk / 841 Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
678. cikk / 841 Pihenőnap kiadása állattenyésztéssel foglalkozó munkáltató esetében
Kérdés: Egy pulykahizlalással foglalkozó szövetkezetben a dolgozók szombaton és vasárnap is dolgoznak, mert az alacsony létszám miatt a helyettesítés nehezen oldható meg, emiatt a pihenőnapokat sem tudják mindig kiadni. Hogyan adhatják ki a pihenőnapot a törvények betartásával, illetve mennyi ideig késhetnek a pihenőnapok kiadásával?
679. cikk / 841 Amerikai állampolgárságú ügyvezető részére bérelt lakás közterhei
Kérdés: Milyen járulék- és adóterhei vannak a társaságnak és az egyénnek 2005-ben és 2006-ban egy kft. amerikai állampolgárságú, munkaviszonyban álló ügyvezető igazgatója és családja részére bérelt lakás bérleti díja után? A számla a kft. nevére szól, a bérleti díjat a társaság költségei között elszámolja. A kft. belső szabályzata úgy rendelkezik, hogy a menedzsment részére lakást biztosít.
680. cikk / 841 Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Hány órában, és milyen bérrel foglalkoztatható egy II., illetve III. fokú rokkantnyugdíjas személy?
