Találati lista:
61. cikk / 80 Tartósan beteg gyermek után járó családi pótlék
Kérdés: Meddig folyósítható a családi pótlék az apa részére az után a tartósan beteg gyermek után, aki 1987. március 18-án született, tehát 2005-ben betölti a 18. életévét, de a következő felülvizsgálata csak 2006. február hóban esedékes, ám a szülők kérték a korábbi vizsgálatot és a 67 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítását? A gyermek közoktatási intézménybe nem jár. Szolgálati idő hiányában milyen ellátásra jogosult, illetve ha megkapná a rokkantsági nyugdíjat, járna-e mellette a családi pótlék?
62. cikk / 80 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
63. cikk / 80 Munkaügyi bíróság ítélete alapján fizetett összegek közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaügyi bíróság jogerős ítélete alapján kifizetendő alábbi összegeket?
64. cikk / 80 II. fokozatú rokkant foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
65. cikk / 80 Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
66. cikk / 80 Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
67. cikk / 80 50 százalékos rokkant ellátásai
Kérdés: Jogosult-e átmeneti járadékra az az 1951-ben született nő, aki az OOSZI orvosi bizottság szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és 38 év szolgálati idővel rendelkezik? A rehabilitációs bizottság szerint nem tudnak részére munkát biztosítani.
68. cikk / 80 Nyugellátás időszakának beszámítása a szolgálati időbe
Kérdés: Beszámítható-e a szolgálati időbe a rokkantsági nyugdíj folyósításának időszaka annak az 1949-ben született nőnek az esetében, aki munkaképességét 5 évvel ezelőtt 50 százalékban elvesztette?
69. cikk / 80 RSZJ-ben részesülő munkavállaló keresete
Kérdés: Van-e valamilyen korlátozás annak a munkavállalónak a keresetére vonatkozóan, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és RSZJ-ben részesül? Igénybe vehet-e fogyatékossága miatt adókedvezményt?
70. cikk / 80 RSZJ-ben részesülő személy egyéni járulékfizetése
Kérdés: Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?
