Találati lista:
51. cikk / 301 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
52. cikk / 301 Szabadság fizetés nélküli szabadság idejére
Kérdés: Jogosult a fizetés nélküli szabadság első fél évére ismét a szabadságára az a munkavállaló, aki 2019. november 3-ig, gyermeke 3. életévének betöltéséig GYES-en volt, majd visszatért dolgozni, amely tényt a munkáltató tudomásul vette, de csak a szabadságát töltötte le, mert ezen idő alatt gyermeke tartós betegségére tekintettel ismét megigényelte a GYES-t, melyet 2020. október 31-ig meg is kapott? A munkavállaló a szabadsága lejártát követő naptól ismét kérte a munkáltatótól a fizetés nélküli szabadságot, melyet engedélyeztek a részére.
53. cikk / 301 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
54. cikk / 301 Külföldön tanuló diák szakmai gyakorlata
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy magyar állampolgárságú egyetemi hallgató egybefüggő 8 hetes szakmai gyakorlati ideje alatt abban az esetben, ha állami ösztöndíjjal egy angol egyetemen tanul? Meg kell fizetni a hallgatói díjminimumot ebben az esetben? A tanuló angol tajszámmal rendelkezik.
55. cikk / 301 Műszakpótlék számítása
Kérdés: Műszakpótlék számítása során a rendszeresség vizsgálatánál a munkaidő-beosztással érintett egy időszakon belül a munkanapok legalább egyharmada megállapításához figyelembe kell venni a szabadságnapokat is, vagy csak a munkavégzéssel járó munkanapokat?
56. cikk / 301 Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő
Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
57. cikk / 301 Jogosultság műszakpótlékra
Kérdés: Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
58. cikk / 301 GYED-ben részesülő apa munkavégzése
Kérdés: Végezheti a munkáját a továbbiakban is az általános feltételekkel egy 8 órás napi munkaidőben, 3 műszakos munkarendben dolgozó férfi munkavállaló abban az esetben, ha GYED-et igényel? Helyesen gondolja a foglalkoztató, hogy az Mt. 113. §-ában megfogalmazott különös rendelkezések nem vonatkoznak erre az esetre, ha az apa nem egyedül neveli a gyermekét?
59. cikk / 301 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
60. cikk / 301 Munkavégzés munkaszüneti napon
Kérdés: Kiküldheti a munkáltató egynapos külföldi munkavégzésre a dolgozóját október 23-án, vagy bármely más munkaszüneti napon abban az esetben, ha az általános munkarend szerinti beosztásban dolgozik, és a munkaszüneti napon történő munkavégzés – ami külföldön természetesen munkanap – mindenképpen szükséges a vállalkozás működéséhez? Amennyiben elrendelhető a munkavégzés, akkor milyen pótlékokat kell fizetni a munkavállalónak?
