Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Szakképzési hozzájárulás fizetése megbízási díj után

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni egy alapítványnak a megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók részére fizetett megbízási díjak után? A dolgozók más cégeknél munkaviszonnyal rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] Az Szhj-tv. 2. §-a alapján szakképzési hozzájárulás fizetésére a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, kivéve lakásszövetkezetet és az iskolai szövetkezetet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Fizikai munkavégzés megbízási jogviszonyban

Kérdés: A Tbj-tv. melyik rendelkezése tiltja a fizikai dolgozó megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatását?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási jogviszony ún. "másodlagos" jogviszony, amit az alapjául szolgáló – munkavégzésre irányuló – jogviszonyt hoz létre. Ebből eredően a társadalombiztosítási törvény nem avatkozik a felek kapcsolatába, hanem a közöttük megvalósult jogviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Anyasági ellátások összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét az alábbi esetben? Egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosított 2002. október 30-án szült. A kifizetőhely a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt, majd jelenleg is gyermekgondozási díjat folyósít részére. Megbízási szerződése 2002. június 17-től október 31-ig szólt. Megbízási díja havi 80 000 forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Tényleges keresete 2002. június 17-től október 29-ig 279 561 forint volt (osztószámcsökkentő 4 nap igazolt távollét, 12 nap táppénz).
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező nem közölte, feltételezzük, hogy a biztosított rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási idővel. A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításához az irányadó időszak 2001. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] Jogerős bírósági döntésEgy konkrét esetben az adóhatóság az Art. 1. § (7) bekezdését alkalmazva a megbízási jogviszonyt tartalma szerint adójogi szempontból munkaszerződéssé minősítette. Ebből per keletkezett, lássuk, miként döntött a bíróság! Az alapul szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettség megállapításának egyik alapelve, hogy azt minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni [Tbj-tv. 9. § (1) bekezdés]. Jelen esetben két jogviszony áll fenn egyidejűleg: egy megbízási és egy egyéni vállalkozói, melyek mindegyikében kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Vállalkozási jogviszony vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá az egyéni vállalkozó foglalkoztatása, vagyis megvéd-e a vállalkozói igazolvány?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseEgy konkrét esetben a munkát végző személyeknek vállalkozói igazolványuk volt, áfás számlára dolgoztak, ám a munkaügyi ellenőrök ezt a vállalkozói jogviszonyt átminősítették munkaviszonnyá. A munkaügyi ellenőrzés ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Megbízási jogviszony közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, illetve befizetni a közhasznú alapítvány által megbízási szerződés alapján heti 3-4 órában foglalkoztatott gyógypedagógus részére kifizetett díjazás után, amely havi szinten nem minden esetben éri el a minimálbér 30 százalékát? A megbízott főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a tételes eho-t kifizetik utána. (Az OEP-hez be van jelentve, mint jogviszony.)
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszonyban foglalkoztatott gyógypedagógus biztosítását az elért jövedelme alapulvételével havonta kell elbírálni. Azokban a hónapokban, amelyekben díjazásának összege nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] Nézzük először az ügyvezető jogállását. A kft. ügyvezetője e teendőit – főszabályként – munkaviszonyban látja el, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyát a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni (Gt. 30. §).Mindebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
28
29
30
32