Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] A biztosításra előírt összeghatárt elérő megbízási díjak után bizonyára nem kétséges, hogy a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot mindkét foglalkoztató köteles megfizetni. Nem lehet kétséges az sem, hogy több biztosítással járó jogviszony esetén mindegyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya nem terjed ki a bedolgozói jogviszonyra – bár rendelkezéseit figyelembe kell venni a díjazás kifizetésére és az abból való levonásra, a munkavállaló kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kártérítésre, a felek munkaügyi jogvitájára, a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

GYES-en, GYET-en lévő személyek megbízási díja

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell fizetni azok után a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő, megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyek után, akiknek a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezései alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységeta) a gyermek másfél éves koráig nem folytathat;b) a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás

Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tekintsük át a jogviszonyokat! Kezdjük az ügyvezetővel. Ő – meghatározó (50 százalék feletti) tulajdoni részesedésére tekintettel – munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt eleve nem létesíthet a céggel, az ügyvezetői teendőket tagsági jogviszonya alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Felhasználói szerződés

Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
Részlet a válaszából: […] Természetesen kedvezőbb az adóterhelés, ha a magánszemély szerzői jogvédelem alá tartozó alkotás után szerez jövedelmet. Ugyanakkor ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az Szj-tv. védelme alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként a törvény védelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Helyi újság készítését végző bt. rendszeresen alkalmaz külső munkatársakat megbízási szerződéssel, illetve szórólapok terjesztésével iskolásokat bíz meg. Milyen járulékokat kell levonni és fizetni a megbízottak részére kifizetett járandóság után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – többek között – megbízási szerződés alapján, illetőleg egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya a havi rendszerességgel történő megbízásnak.Tekintve azonban, hogy a tartós megbízott helyzete nagymértékben hasonlít a munkaviszonyban álló dolgozó helyzetéhez, még fokozottabban kell ügyelni a megbízási szerződés megfogalmazásánál arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Szakképzési hozzájárulás fizetése megbízási díj után

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni egy alapítványnak a megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók részére fizetett megbízási díjak után? A dolgozók más cégeknél munkaviszonnyal rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] Az Szhj-tv. 2. §-a alapján szakképzési hozzájárulás fizetésére a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, kivéve lakásszövetkezetet és az iskolai szövetkezetet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Fizikai munkavégzés megbízási jogviszonyban

Kérdés: A Tbj-tv. melyik rendelkezése tiltja a fizikai dolgozó megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatását?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási jogviszony ún. "másodlagos" jogviszony, amit az alapjául szolgáló – munkavégzésre irányuló – jogviszonyt hoz létre. Ebből eredően a társadalombiztosítási törvény nem avatkozik a felek kapcsolatába, hanem a közöttük megvalósult jogviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
1
27
28
29
31