Kirendelés

Kérdés: Hol keletkezik személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy dolgozót egy cégcsoporton belül németországi munkakörbe rendelnek ki, azaz a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a kelet- és közép-európai németországi központhoz kerülnek, míg a kirendelt személy a munkáját ugyanezen térség különböző országaiban végzi kb. évi 160 munkanapon át? Az irodát a cégcsoport magyarországi vállalata adja, és a dolgozó fizetését is Magyarországon számfejtik. A magyarországi vállalat a kirendelt összes költségét havonta kiszámlázza a németországi kelet- és közép-európai központnak.
Részlet a válaszából: […] ...terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a kirendelő foglalkoztató köteles eleget tenni akkor is, ha az érintett munkáltatók megállapodása alapján a munkavállalót megillető munkabér (illetmény) és egyéb juttatások folyósítása (elszámolása) és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Adatszolgáltatási kötelezettség közalkalmazottak esetében

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozókra is vonatkozik-e az EMMA? Milyen adatközlési kötelezettség keletkezik ezen a területen?
Részlet a válaszából: […] ...napon köteles bejelenteni.Ha a munkaviszony fennállásáról hatósági határozat, bírósági ítélet, vagy a munkaadó és munkavállaló megállapodása a munkavégzés megkezdését követően utólag rendelkezik, a munkaadó a munkaviszony létrejöttének időpontjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Távmunkavégzés szabályai

Kérdés: Mit jelent pontosan a távmunka fogalma, és milyen teendői vannak a munkáltatónak az ilyen jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...került sor 2002. évben Brüsszelben az uniós szinten működő munkaadói és szakszervezeti szövetségek által a távmunkáról szóló keretmegállapodás megkötésére. A keretmegállapodásba foglalt előírások uniós irányelvbe való iktatása a jövőben valószínűsíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Napidíj elszámolása

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkavállaló kiküldetésének idejére fizethető napidíj elszámolása során?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalóra nézve ne legyen aránytalanul hátrányos.A kiküldetés esetén a munkavállalót elsősorban a munkáltatóval kötött megállapodás szerinti, vagy az Mt.-ben előírt díjazás illeti meg. Ezek hiányában a munkavállaló a munkaszerződése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Portások munkaideje

Kérdés: Foglalkoztathatja-e egy vállalkozás 24/48 órás munkabeosztásban a munkaviszony keretében alkalmazásban álló portásokat? Mennyi a maximális (túlóra nélküli) havi órakeretük abban az esetben, ha a cégnél nincs kollektív szerződés? Helyesen jár-e el ugyanez a munkáltató, ha a teljesítménybéres dolgozóknak 7 órára számol el bért abban az esetben, ha nem teljesítménybéres munkát végeznek, hanem időbérben – átlagbérrel – számolják el napjaikat, mivel a 8 órából ténylegesen csak 7 órát dolgoznak és 1 óra munkaszünet?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 117/B. § (3) bekezdése értelmében a teljes munkaidő mértéke (napi 8, heti 40 óra) – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 óra, legfeljebb heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló például készenléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Szolgálati idő megvásárlása

Kérdés: Vásárolhat-e szolgálati időt, és ha igen, milyen összeg ellenében egy 57 éves, 11 év 360 nap munkaviszonnyal rendelkező nő, aki öregségi nyugdíjba szeretne menni?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban nem áll, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást köthet. A társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a jogszabályban meghatározott 20 év, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Folyamatos műszakban dolgozó munkavállalók munkarendje

Kérdés: Milyen bért kell fizetni, illetve jár-e pihenőnap azoknak a folyamatos műszakban dolgozó munkavállalóknak, akik beosztásuk szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a pihenőnap a munkáltató egyoldalú intézkedése alapján összevontan kéthetente, kollektív szerződés rendelkezése, vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb havonta részben vagy egészben összevontan is kiadható.Munkaidőkeret alkalmazása esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Cégautó használata magáncélra

Kérdés: Egy munkáltató munkavállalója részére munkaköri feladata ellátásának céljából egy kis teherbírású gépkocsit juttat, melyet a munkavállaló munkába járás céljából is igénybe vesz. Milyen közterheket kell elszámolni a 2004. január 1-jétől a munkába járás céljából felmerült költségek után? Hogyan lehet ezeket pótlólag elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...juttatott cégautóra is.A juttató és a használó magánszemély megállapodhat abban, hogy az adóterhet a magánszemély viseli. A megállapodás csak egész hónapról szólhat, és kötelező írásban megkötni. Az adóalany továbbra is a juttató marad. A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szakmunkástanuló részére fizetett juttatás közterhei

Kérdés: Egy kft. egy szakmunkásképző iskolával kötött együttműködési megállapodást, amelynek keretében az iskola a tanév során a céghez irányítja a tanulókat. A tanulóknak havonta fizetett 20 ezer forint összegű juttatásból levonják az szja-t és megfizetik az eho-t is. Amennyiben csak a minimálbér 15 százalékát fizetnék a tanulók részére, az szja- és eho-mentes lenne?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 72. pontjának 2004. évi módosítása nyomán az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartozik a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. Az útiköltség-térítést – eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező fizeti.A gazdálkodó szervezet ezenfelül megtérítheti a tanulónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
1
96
97
98
107