1481 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a korábbi munkáltatója 1981-ben "kilépett" bejegyzéssel megszüntette a jogviszonyát, és 1984 decemberétől új belépőként kezelte annak ellenére, hogy a munkaviszonya ténylegesen folyamatosan fennállt? Az érintett úgy tudta, hogy minden rendben van a szolgálati idejével, de 2016-ban az adategyeztetés során kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepel ez a 3 év, mert a volt munkáltató erre az időszakra nem jelentette be. A munkáltató jogutódjának tudomása van az ügyről, a Munkaügyi Bíróság vizsgálata során el is ismerte, hogy korábban ebben az ügyben volt egy legfelsőbb bírósági határozat, amit a jogelőd vállalat nem hajtott végre. A munkavállaló ez alapján kérte a jogutódot, hogy váltsa meg számára a hiányzó 3 évet, illetve fizessen számára sérelemdíjat, tekintettel arra, hogy ez az időszak hiányozni fog a szolgálati idejéből, azonban a jogutód vállalkozás úgy véli, hogy nem neki kell helytállnia, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat neki kellett volna megőriznie. Hogyan hozható helyre a munkavállalót ért sérelem ebben az esetben? Érdemes esetleg pert indítania a jogutód cég ellen? A Munkaügyi Bíróság utasította a kormányhivatalt egy új eljárás megindítására és az érintett időszak figyelembevételére.

Kérdés: Egy hónapon belül több eltérő jogcímű kifizetés esetében van lehetősége a munkavállalónak arra, hogy rendelkezzen a munkáltató felé, hogy kifejezetten melyik kifizetés esetében érvényesítsen családi kedvezményt és melyik jövedelemből ne?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkavállaló végrehajtó által megállapított kölcsöntartozásának egy részét a munkáltató elutalta a követelő cégnek? A hátralék a munkavállaló béréből havonta kerül levonásra a végrehajtó által megállapított sorrendben és összegben.

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató, amikor a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló részére 2019. december 30-án a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők részére kifizetett egyszeri juttatásból is levonta a fix összegű gyermektartásdíjat annak ellenére, hogy a december 5-én kifizetett havi munkabérből az már egyszer levonásra került? A gyermektartásdíj december hónapban így tulajdonképpen kétszeresen került kifizetésre.

Kérdés: Kell a kifizetett tandíj után közterheket fizetnie egy állatorvos cégének abban az esetben, ha tanulmányi szerződést köt egy egyetemistával a kolozsvári állatorvosi egyetemi tanulmányainak finanszírozására? A felek jelenleg semmilyen jogviszonyban nem állnak egymással, a tanulmányi szerződés értelmében az egyetemi hallgató a tanulmányai befejezése után munkát fog vállalni a vállalkozásban a szerződésben meghatározott időszakra. A hallgató a tanulmányai befejezéséig Romániában él.

Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.

Kérdés: Hová fordulhat a jogosult abban az esetben, ha kevesebb családi pótlékot folyósítanak számára, mint az előző hónapban, de semmilyen magyarázatot nem küldenek neki a csökkenés okáról?

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyarországi kft.-t abban az esetben, ha a cégben társas vállalkozói jogviszonyban tevékenykedő, szerb adóügyi illetékességű magánszemély tag jövedelmet vesz ki? Az érintett tag Szerbiában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Változik a helyzet abban az esetben, ha a tag munkaviszony keretében folytatja a tevékenységét?

Kérdés: Adható adómentesen hazautazási költség egy EU-s állampolgárnak, aki egyébként Magyarországon rendelkezik lakcímkártyával, a lakcíme Budapesten van, de Franciaországba szeretne hazautazni? A munkavállaló a lakcímkártyán kívül regisztrációs igazolással rendelkezik Magyarországon. Hogyan állapítható meg, hogy a magyar lakcím állandónak vagy ideiglenesnek minősül, ha erre vonatkozóan semmi nem található a lakcímkártyán?

Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?