Találati lista:
311. cikk / 1489 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Van valamilyen járulékkedvezmény abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. bevételei teljesen megszűntek a veszélyhelyzet miatt, és nem tartozik a mentesített ágazatokba?
312. cikk / 1489 Ekho
Kérdés: Hogyan kell csökkenteni a 17,5 százalékos munkáltatói, illetve a magánszemélyt terhelő 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást egy sportegyesület által megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyek esetében? Hogyan érvényesíthető a kedvezmény ebben az esetben?
313. cikk / 1489 Biztosítási jogviszony lekérdezése
Kérdés: Hol tudja megtekinteni a biztosítási jogviszonyait az ügyfélkapuval rendelkező magánszemély? Van valamilyen lehetőség az elektronikus ügyintézésre abban az esetben, ha az érintett úgy gondolja, hogy a nyilvántartás nem tartalmaz minden időszakot, amelyet biztosításban töltött?
314. cikk / 1489 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
315. cikk / 1489 Megbízási jogviszony
Kérdés: A napi vagy a havi elszámolás a helyes egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy biztosítási kötelezettségének elbírálása során, ha egy társaság éves megbízási szerződés alapján foglalkoztat egy magánszemélyt, a díj elszámolása pedig havi szinten történik általában 20 és 40 ezer forint közötti összegben a teljesített alkalmak (általában 2-4) függvényében? Amennyiben a biztosítást a teljesített napok alapján kell elbírálni, a kötelezettség általában fennáll, havi szinten viszont alatta marad a minimálbér 30 százalékának.
316. cikk / 1489 Letiltás hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személytől
Kérdés: Letiltás alapját képezi egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy részére esetenként kifizetett jutalom, ha egyébként a házastársak egyezsége alapján az esedékes gyermektartásdíjat illetménye meghatározott százalékában köteles fizetni? A bírósági végzés a letiltás alapjaként az illetmény és a jövedelem fogalmakat használja.
317. cikk / 1489 Nyugellátás kifizetése
Kérdés: Mikor és hogyan kapja meg a nyugdíját az a magánszemély, aki 2020. március 14-től vált jogosulttá az ellátásra?
318. cikk / 1489 Nyelvvizsga-támogatás
Kérdés: Igényelhet nyelvvizsga-támogatást az a magánszemély, aki elmúlt 40 éves, és most szeretné letenni az első nyelvvizsgáját?
319. cikk / 1489 Be nem jelentett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a korábbi munkáltatója 1981-ben "kilépett" bejegyzéssel megszüntette a jogviszonyát, és 1984 decemberétől új belépőként kezelte annak ellenére, hogy a munkaviszonya ténylegesen folyamatosan fennállt? Az érintett úgy tudta, hogy minden rendben van a szolgálati idejével, de 2016-ban az adategyeztetés során kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepel ez a 3 év, mert a volt munkáltató erre az időszakra nem jelentette be. A munkáltató jogutódjának tudomása van az ügyről, a Munkaügyi Bíróság vizsgálata során el is ismerte, hogy korábban ebben az ügyben volt egy legfelsőbb bírósági határozat, amit a jogelőd vállalat nem hajtott végre. A munkavállaló ez alapján kérte a jogutódot, hogy váltsa meg számára a hiányzó 3 évet, illetve fizessen számára sérelemdíjat, tekintettel arra, hogy ez az időszak hiányozni fog a szolgálati idejéből, azonban a jogutód vállalkozás úgy véli, hogy nem neki kell helytállnia, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat neki kellett volna megőriznie. Hogyan hozható helyre a munkavállalót ért sérelem ebben az esetben? Érdemes esetleg pert indítania a jogutód cég ellen? A Munkaügyi Bíróság utasította a kormányhivatalt egy új eljárás megindítására és az érintett időszak figyelembevételére.
320. cikk / 1489 Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Egy hónapon belül több eltérő jogcímű kifizetés esetében van lehetősége a munkavállalónak arra, hogy rendelkezzen a munkáltató felé, hogy kifejezetten melyik kifizetés esetében érvényesítsen családi kedvezményt és melyik jövedelemből ne?
