850 cikk rendezése:
701. cikk / 850 Magyar kft. munkavállalóinak svédországi munkavégzése
Kérdés: Milyen előírásokat kell alkalmaznia annak a Magyarországon bejegyzett kft.-nek, amelyik Svédországban családi házakat kíván építeni munkaviszonyban alkalmazott magyar munkavállalókkal? A dolgozók 2005-ben 3 hónapot, 2006-ban 10 hónapot tartózkodnának Svédországban. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség?
702. cikk / 850 Külföldön dolgozó bt. tagjának magyarországi közterhei
Kérdés: Kell-e Magyarországon közterheket fizetnie annak a betéti társaságnak, amelynek üzletvezető tagja 2005-ben Írországban céget hozott létre, ott dolgozik és ott is él? A magyar társaságot nem szüntette meg, de jelenleg semmilyen tevékenységet nem végez.
703. cikk / 850 Németországi munkavégzés szolgálati időként történő elismerése
Kérdés: Be lehet-e számítani a szolgálati időbe az EU-csatlakozás előtt Németországban tanuló diák ottani munkavégzését?
704. cikk / 850 Külföldi munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha az alkalmazásában álló szlovák állampolgárságú biztosítottak otthon válnak keresőképtelenné?
705. cikk / 850 Szlovák állampolgárságú kft.-tulajdonos közterhei
Kérdés: Kell-e a mindenkori minimálbér után járulékot fizetni annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, szlovák állampolgárságú kft.-tulajdonosnak, aki a kft.-ben többségi tulajdonnal rendelkezik, de jövedelmet nem vesz fel, és Szlovákiában nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
706. cikk / 850 Biztosítotti jogviszony igazolása külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Milyen igazolásokat kell megkérni abban az esetben, ha egy cég a munkaviszonyban álló dolgozóját Németországba küldi 2 éves kiküldetésre, ahová a dolgozó magával viszi a családját is, és a feleség a kinti tartózkodás alatt szül?
707. cikk / 850 Japán állampolgárságú ügyvezető eho-ja
Kérdés: Tételes vagy százalékos eho terheli-e azt a Magyarországon működő kft.-t, amelynek japán ügyvezetője megbízási jogviszonyban látja el teendőit, amelyért jövedelmet kap, és járulékfizetési kötelezettség terheli, mert a havi megbízási díja magasabb, mint a minimálbér?
708. cikk / 850 Német és román állampolgárságú kft.-tagok biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?
709. cikk / 850 Segítő családtagi és alkalmi munkavállalói foglalkoztatás
Kérdés: A nyári hónapokban tevékenykedhet-e segítő családtagként, díjazás nélkül egy balatoni üzletben a működtető vállalkozás egyik tagjának fia, aki egy másik vállalkozásban tag? Köthet-e a vállalkozás a feladatok ellátására alkalmi munkavállalási szerződést?
710. cikk / 850 Társadalmi szervezet által kiküldött személy közterhei
Kérdés: Egy társadalmi szervezet külföldi konferenciákon egy-egy tagjával képviselteti magát. Véleményünk szerint ez nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, tehát nem fizetünk a napidíjként adott jövedelem után járulékokat, csak 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal, illetve változást jelentene-e, ha a szervezet elnöke a kiküldött, aki e minőségében jövedelmet nem vesz fel, viszont kiküldetése esetén természetesen kap napidíjat?
