Külföldön munkaviszonyban álló vállalkozó biztosítása

Kérdés: Milyen igazolást kell bekérnie a minimumjárulék-fizetés elkerüléséhez a külföldi munkahelyétől annak az eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának, aki eddig a cég ügyvezetői feladatait látta el, de most kitelepül Angliába dolgozni? Az ügyvezetői feladatokat a nyugdíjas beltag veszi át, aki jövedelmet nem vesz fel. Elegendő-e, ha csak a tételes ehót fizeti meg utána a társaság?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet egyik alapelve, hogy EGTállampolgára lehetőség szerint csak egy EGT-tagállam biztosítása hatálya alátartozhat. Ennek megfelelően, amennyiben az említett beltag Angliában,munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, akkor Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Külföldön dolgozó munkavállaló ehója

Kérdés: Keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége annak a főállású munkaviszonyban álló magyar orvosnak, aki szabadságot vesz ki, és ez idő alatt Nagy-Britanniában önálló tevékenység keretében dolgozik? Mi lesz az alapja a fizetendő köztehernek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a magánszemély által külföldön szerzett, önállótevékenységből származó – az 1978. évi 15. tvr.-rel kihirdetett brit-magyarkettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 14. cikkelyealapján – Magyarországon adóztatható jövedelméről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

E101-es igazolás

Kérdés: Milyen igazolás kérhető a magyarországi járulékfizetés elkerülésére egy magyar munkajog szerint megkötött munkaszerződéssel lengyelországi telephelyen dolgozó, már nem kiküldött munkavállaló részére, akinek a helyi hatóság nem ad ki E101-es igazolást az ott levont járulékokról?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derülnek ki a foglalkoztatás konkrétkörülményei. Az viszont tény, hogy az 1408/71/EGK rendelet egyik legfontosabbalapelve, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személyek lehetőség szerint csakegy országban legyenek biztosítottak, ahogy az is előírás, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Külföldön dolgozó nagykorú gyermek biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy technikumot végzett 19 éves gyermeket a szülő bejelentette mint eltartott nagykorú hozzátartozót, mivel a gyermek nem tudott elhelyezkedni. Mi a szülő teendője abban az esetben, ha időközben a gyermek kiment Angliába dolgozni egy étterembe? Magyarországon be kell-e lépnie magánnyugdíjpénztárba annak a pályakezdőnek, akinek az első munkahelye külföldön van?
Részlet a válaszából: […] A kérdés napjainkban különösen aktuális, mivel 2007. április1-jétől az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság szabályai sokakat érintőenmegváltoztak. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése értelmében minden olyan belföldiilletőségű személynek, aki a Tbj-tv. szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei

Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, a kérdező nem sokat árult el az ösztöndíjfolyósításának hátteréről, így nem lehet annak adókötelezettségét sem pontosanmeghatározni. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy adómentes ösztöndíjrólcsak abban az esetben beszélhetünk, ha annak folyósítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Németországban működő egyéni ügyvéd jogállása

Kérdés: Köteles-e társadalombiztosítási járulékot fizetni az az egyéni ügyvéd, aki Németországban egészségbiztosítottnak és nyugdíjbiztosítottnak minősül, és Magyarországon ügyvédi tevékenységet ténylegesen nem folytat, az ügyvédi kamarába Magyarországon csak azért jelentkezett be, hogy Németországban ügyvédi tevékenységet folytathasson? A németországi biztosítotti jogviszonyt E101-es nyomtatvánnyal igazolni nem tudja, mert törvény értelmében szakmai nyugdíjbiztosítóban (Versorgungswerk der Rechtsanwalte) tag, és ugyancsak törvényi szabályozás lehetőségével élve magán-egészségbiztosítási pénztár biztosítja. Ez utóbbi biztosítószervek azonban a biztosítotti jogviszony fennállásáról adnak igazolást. Amennyiben ezen ügyvédnek gyermeke születik – úgy, hogy kamarai tagsága több mint 180 napon át a szülés előtt már fennállt –, a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezték, Magyarországon bejelentett állandó lakhelye van, évente ténylegesen is jelentős időt tölt Magyarországon, jogosult-e a gyermek taj-számra, és az anya a gyermek után GYES-re?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. § a) pontja szerint a Tbj-tv. rendelkezéseit aszociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségirendeletekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Családi pótlék külföldön

Kérdés: Jogosult-e továbbra is családi pótlékra az az édesanya, akinek gyermeke 2004. január 4-én született, és férje külföldi munkája miatt egy évet Görögországban szándékszik tölteni gyermekével együtt?
Részlet a válaszából: […] Az érvényben lévő szabályozások szerint, ha a szülő háromhónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szólómegállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállástélvező állam területére távozik, az ellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően a 1408/71 EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályai hatálya alátartozik, melynek területén foglalkoztatják. Feltételezhetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Külföldi munkavállalók szálláshelyének közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni abban az esetben, ha egy kft. a külföldi munkavállalási engedéllyel rendelkező dolgozói részére a saját tulajdonában lévő ingatlanokban szálláshelyet ad?
Részlet a válaszából: […] Az adókötelezettség attól függ, hogy a dolgozó részére adottszállás munkásszállásnak minősíthető-e vagy sem. Az Szja-tv. 1. számúmellékletének 8.6. pontja alapján munkásszállás a kifizető tulajdonában vagybérletében levő szálláshely, amely lakóhelyiségenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Magyar kft. munkavállalóinak svédországi munkavégzése

Kérdés: Milyen előírásokat kell alkalmaznia annak a Magyarországon bejegyzett kft.-nek, amelyik Svédországban családi házakat kíván építeni munkaviszonyban alkalmazott magyar munkavállalókkal? A dolgozók 2005-ben 3 hónapot, 2006-ban 10 hónapot tartózkodnának Svédországban. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A 1408/71. EGK rendelet értelmében a kiküldetésben lévőmunkavállaló 12 hónapig még a kiküldő székhelye szerinti államban biztosított.Amennyiben a kiküldetés tartama meghaladja a jelzett időt, akkor a lakóhelyszerinti biztosítás lehetőségét kérésre a kiküldetés helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
1
3
4
5
6