Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás tekintetébenmutatkozik, mivel ezt csak egyszeresen, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás közterhei

Kérdés: Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat fizető biztosított nyugdíjszolgáltatást igényelt, amelyet egy összegben meg is kapott. Adóköteles-e ez a kifizetés, illetve terheli-e valamilyen közteher?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 23.d pontja úgy rendelkezik, hogy azönkéntes nyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatás – kiegészítőnyugdíj – nyugdíjjövedelemnek minősül. A nyugdíj gyakorlatilag adómentesjövedelem. Az adómentességnek feltétele, hogy a szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Hogyan változott a természetbeni juttatások utáni közteher-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítottnak adott 1000 forint értékűtermészetbeni juttatás után a kifizető 760 forint közterhet viselt, szeptember1-jétől 888 forint közteherrel kell számolnia. Összehasonlításul: ha a munkáltató 1888 forint összköltségűpénzbeli juttatást ad a magánszemélynek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.
Kapcsolódó címke:

AM könyv főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező dolgozó esetében

Kérdés: Használhatja-e egy munkavállaló az AM könyvet abban az esetben, ha rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és a feladat, amit el szeretne végezni, nem haladná meg havonta az 5 munkanapot, a díjazás pedig a havi 10 ezer forintot?
Részlet a válaszából: […] ...befizetett adóelőlegként ezen ellátási alap 0 százalékát kellfigyelembe venni.   Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) A közteherjegy értéke (Ft/nap) Az ellátási alap (Ft/nap) 1. 1800-2399 400 2400 2. 2400-2999 ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Nyereményakciók közteher-viselési kötelezettségei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség keletkezik a különféle nyereményakciók (pl. wellness-hétvége, egyéb nyeremények) után?
Részlet a válaszából: […] A köznyelv a nyeremény szó alatt mást ért, mint az Szja-tv.,ezért az adott nyeremény adózását mindig a konkrét háttér határozza meg.Az Szja-tv. 76. §-a a szerencsejátékok szervezéséről szólótörvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Közterhek visszaigénylése

Kérdés: Egy cégnél társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik. Tudomásuk szerint a gyermek születése esetén az apa 5 munkanapra munkaidő-kedvezményt igényelhet. A munkaidő-kedvezmény tartamára az apának távolléti díj jár, amely a munkáltatói közterhekkel együtt a költségvetéstől visszaigényelhető. A cég a közterhek összege között visszaigényelte az 5 napra eső eho-t is, de a MÁK ellenőrzése ezen összeget többletigénylésnek állapította meg, és határozatban kötelezte a céget az összeg visszafizetésére. Véleményük szerint a MÁK ellenőre vagy a kifizetőhely járt el helyesen az alábbi esetben?
Részlet a válaszából: […] ...gyermek születése esetén az apákat megilletőmunkaidő-kedvezmény idejére járó távolléti díj és annak közteherösszege amunkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A közteherösszegét képezi a társadalombiztosítási járulék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Segítő családtagi és alkalmi munkavállalói foglalkoztatás

Kérdés: A nyári hónapokban tevékenykedhet-e segítő családtagként, díjazás nélkül egy balatoni üzletben a működtető vállalkozás egyik tagjának fia, aki egy másik vállalkozásban tag? Köthet-e a vállalkozás a feladatok ellátására alkalmi munkavállalási szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...székhelye, adószáma vagy adóazonosítójele, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíjrovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munkamegkezdésének a tényét. Amunkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...amely maga után vonja a jóhiszeműség kritériumát is. Színleltszerződés – amely a szerződő felek szempontjából formailag jelentősközteher-megtakarítást is jelent – esetében az elvárható körültekintés és jóhiszeműségbizonyítása nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

AM könyv kiállítása

Kérdés: Ki jogosult az alkalmi munkavállalói könyv kiállítására, és bárki kiválthatja-e azt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségeinek úgy tehet eleget, hogy a munkavégzés napján ekönyv "munkáltató aláírása" rovatába megfelelő értékű közteherjegyet ragasztbe, és azt aláírásával érvényesíti. Az egyidejűleg több, legfeljebb 5 napralétesített munkaviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Idénymunka

Kérdés: Mit jelent pontosan az idénymunka, milyen szerződést kell kötni a dolgozóval, és milyen feltételekkel történhet a foglalkoztatás, illetőleg lehet-e külföldieket is alkalmazni ilyen jellegű munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...óta – EGT-állampolgár, aki megfelel a munkaerőigénybenmegadott feltételeknek és alkalmas a munkavégzésre.Az idénymunkások utáni közteher-fizetési, nyilvántartási ésadatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozóan nincsenek speciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
Kapcsolódó címke:
1
36
37
38
42