Garantált bérminimum

Kérdés: Figyelembe vehető a kereset részeként a 30 százalékos bérpótlék annak a munkavállalónak az esetében, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, órabérben megállapított munkabérét tartalmazza a munkaszerződés, de az összes többi bérelem a munkáltatónál hatályos kollektív szerződésben van rögzítve? A munkavállaló munkaszerződésben meghatározott órabére nem éri el a 2017. évi garantált bérminimumot, de a keresete garantált részét képező pótlékkal kiegészítve már igen. Meg kell emelni a fizetést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. előírja, hogy alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Ebből az következik, hogy nem a munkavállaló bérjellegű juttatásainak összesen, hanem az alapbérnek önmagában kell elérnie a kötelező legkisebb munkabér összegét. A kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Iskolaszövetkezet tagja

Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. IV. rész 3:325-3:367. §-ai szabályozzák a szövetkezetekre vonatkozó általános szabályokat (általános rendelkezések; a szövetkezet szervezete; a szövetkezeti tagsági jogviszony; kisebbségvédelem; a szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása; a szövetkezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Közalkalmazott béren kívüli juttatása

Kérdés: Jogosult cafeteriajuttatásra egy kórházi ápolóként dolgozó közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások rendszere, másképpen cafeteria, azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalókat számukra fontos juttatásokon keresztül motiválja jobb munkavégzésre. A béren kívüli juttatások a béren felül adhatók, a cafeteria nem önálló juttatási jogcím. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Cafeteriajogosultság

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezésre, mely szerint a cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, akkor elfogadható az a rendelkezés, amely szerint a próbaidő tartamára cafeteria nem jár, azonban a sikeres próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja a juttatásokat?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer célja a munkavállaló motiválása. A munkáltató szabadon eldöntheti, hogy a munkavállalónak milyen feltételek teljesülése esetén – munkakör, munkaidő, munkában töltött idő stb., ide nem értve az egyéni munkateljesítményt – ad juttatást a cafeteria...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók

Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetővé teszi, hogy a törvény – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – a rendelkezéseitől eltérjen. A közúti szállításban utazó munkavállalók esetén tevékenységük jellegénél fogva az Mt. munkaidőre vonatkozó szabályai számos esetben nem értelmezhetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Köteles a munkáltató kiegészíteni a baleseti táppénzre jogosultságot szerzett munkavállaló szerződés szerinti jövedelmét a minimálbérre, ha egy 20 munkanapos hónapban a szerződés szerinti jövedelem havi összege nem éri el a 105 000 forintot?
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz alapját is a jogosultság kezdőnapját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani.Ha nincs az igénylőnek 180 napi jövedelme, a baleseti táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Unió tagállamaiban munkát végző munkavállalók bérezése

Kérdés: Mire kell figyelnie a dolgozók külföldi munkavégzésével összefüggő bérezés során annak a cégnek, amely az unió több tagállamába készül kiküldeni munkavállalókat építési-szerelési munkák elvégzésére? Van ezzel kapcsolatban valamilyen különös szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk esete egyre gyakoribb, nevezetesen, hogy magyar cég az unió tagállamaiban vállal munkát, amelyet a Magyarországról kiküldött munkavállalóival végeztet el. Ezzel párhuzamosan gyakran felmerülő hiba, hogy a kiküldő magyar vállalkozások kizárólag a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Minimálbér és garantált bérminimum

Kérdés: Mi alapján dönthető el, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum jár egy adott munkakörben?
Részlet a válaszából: […] A 347/2014. Korm. rendelet tartalmazza a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (havibér: 105 000 forint, hetibér: 24 160 forint, napibér 4830 forint, órabér: 604 forint). Ettől eltérően a legalább középfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló napi munkaideje és a beosztás szerinti napi munkaideje nem összetévesztendő. Az Mt. mindkettőt definiálja. Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározotta) teljes napi munkaidő vagyb) részmunkaidő.Beosztás szerinti napi munkaidő: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Egyházi fenntartású oktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása

Kérdés: Törvényesen jár el egy egyházi fenntartású oktatási intézmény akkor, amikor a nyugdíjazáskor nem biztosít felmentési időt? Az önkormányzattól történő átvételkor ígéret hangzott el a Kjt. betartására, most viszont az Mt.-re hivatkozva tagadják meg a felmentési idő biztosítását. Érdemes munkaügyi pert kezdeményezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő a munkaviszony ún. rendes – nem azonnali hatályú – megszüntetéséhez kötődő jogintézmény. A munkaviszony mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről felmondással megszüntethető. A felmondást mindkét fél írásban köteles közölni a másik féllel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
1
5
6
7
28