Találati lista:
911. cikk / 931 GYES-en lévő egyéni vállalkozó
Kérdés: GYES-en lévő magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az egyéni vállalkozásból származó bevétele várhatóan nem lesz állandó, havonta 10-20 ezer forint körül mozog, tekintve, hogy beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, tehát tartós munkavégzésre nem vállalkozhat. Ebben az esetben a tb-járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, avagy a tényleges vállalkozói kivét után kell-e fizetni? Az eho-t mindenképpen teljes összegben kell-e megfizetni?
912. cikk / 931 Végelszámoló biztosítási jogállása
Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
913. cikk / 931 Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya
Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
914. cikk / 931 Izraeli-magyar kettős állampolgár biztosítási jogállása
Kérdés: Helyesen jártunk-e el akkor, amikor nem fizettünk társadalombiztosítási járulékot egy izraeli-magyar tulajdonban lévő kft. munkaviszonyban álló izraeli ügyvezetője után? Az ügyvezető magyar állampolgársággal is rendelkezik, de Magyarországon évi 183 napnál kevesebbet tartózkodik.
915. cikk / 931 Rokkantnyugdíjas beltag
Kérdés: Lehet-e a betéti társaság beltagja az a személy, aki rokkantnyugdíjas, és korábban kültag volt? Lehet-e ügyvezető az a személy, aki rokkantnyugdíjas, ugyanis a beltag – a korábbi üzletvezető – a társaságból kilépett?
916. cikk / 931 Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka
Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
917. cikk / 931 Szabadság kiadása közalkalmazottnak
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a rendes szabadság kiadására annak a közalkalmazottnak minősülő (pedagógus) munkavállalónak az esetében, aki 1997. novemberétől 2003. februárig megszakítás nélkül (két gyermek szülése miatt) terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben részesült, és 2003 szeptemberében kíván újból munkába állni? Lehetséges-e a szabadság szeptember utáni hónapokra eső részének pénzbeli megváltása? A munkáltató a szabadság kiszámításánál eltekinthet-e a pótszabadságtól? (Természetesen csak a fent említett keresőképtelenség idejére.)
918. cikk / 931 Munkanapok számítása
Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
919. cikk / 931 Egyéni vállalkozás megszüntetése
Kérdés: Fel kell-e számolnia, vagy elég szüneteltetnie egyéni vállalkozását annak a biztosítottnak, aki rövidesen lejáró gyermekgondozási segélye után főállású alkalmazottként egy betéti társaságnál kíván elhelyezkedni, és vállalkozói tevékenységét nem folytatja? Hogyan kell fizetnie a járulékokat?
920. cikk / 931 Több műszakos munkarend
Kérdés: Egy 9.00-19.00 óra között nyitva tartó üzletben a munkavállalók egy részének napi munkaideje 7.00-15.00 óráig, más részének 11.00-19.00 óráig tart, hetenkénti váltással. A napi munkaidőben tehát van négy óra, amikor valamennyi munkavállaló munkát végez a munkaideje szerint. Több műszakos munkarendnek minősül-e, ha a munkavállalók csak részben váltják egymást, és van a munkaidőnek olyan része, amely alatt valamennyi munkavállaló együtt dolgozik?
