Jugoszláv nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Kell-e jövedelmet elszámolnia egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező jugoszláv állampolgárságú nyugdíjas kft.-ügyvezetőnek abban az esetben, ha a cég érdemi tevékenységet nem folytat, csak nagyobb összegű kintlevőségének bírósági végrehajtása miatt nem tud megszűnni?
Részlet a válaszából: […] Nem, de a teljesség kedvéért tekintsük át a lehetőségeket.A kft. ügyvezetője – főszabályként – munkaviszonyban,munkaszerződés hiányában pedig megbízási jogviszonyban láthatja el azügyvezetői teendőket. Ettől eltérően, ha a társaságban meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Végelszámoló kültag jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság bel- és kültagját a Tbj-tv. 4. § d) 1.alpontja értelmében akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaságtevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszonyvagy megbízási jogviszony keretében történik.Jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó baleseti táppénze

Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a balesetijárulék-fizetési kötelezettsége alapján balesete esetén jogosult-e baleseti táppénzre?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 15. §-ában foglaltak alapján baleseti ellátásra – többek között – jogosult az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Az üzemi baleset fogalmát az Eb-tv. 52. §-a tartalmazza. Tehát az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. meghatározza a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét.A törvény szerint a foglalkoztatót egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség (együtt: társadalombiztosítási járulék) terheli, a társas vállalkozás a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
Kapcsolódó címke:

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett módosító rendelet értelmében a családi gazdálkodó 2005. január 1-jét követően más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem folytathat.Ennek ellenére kifejezetten a családi gazdálkodókra vonatkozóan a társadalombiztosítási jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Evaalany betéti társaság közterhei

Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] Betéti társaság személyesen munkát végző tagjairól, azaz társas vállalkozókról van szó, akikről azt is tudjuk, hogy nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak (nem nyugdíjasok), viszont rendelkeznek heti 36 órát elérő foglalkoztatással.A heti 36 órát elérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.
Kapcsolódó címke:

Özvegyi nyugdíjas társasági tag jogviszonya

Kérdés: Hosszú ideje özvegyi nyugdíjban részesülő, 1942-ben született nő 2000-ben társaságot alapított, ahol személyesen közreműködve ügyvezetőként dolgozik. Tekinthető-e kiegészítő tevékenységet folytatónak a társasági tag, és milyen járulékokat kell fizetni utána abban az esetben, ha vesz fel jövedelmet, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] Kiegészítő tevékenységet folytatónak az özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó akkor minősül, ha a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte. [Tbj-tv. 4. § e) pontja.] Az 1942-ben született nő öregséginyugdíj-korhatára az 57. betöltött életév,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Olasz állampolgárságú ügyvezető eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t fizetni egy betéti társaság 90 százalékos többségi tulajdonnal rendelkező olasz állampolgár ügyvezetője után, aki személyes közreműködésért jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Betéti társaság társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőjéről van szó, aki után a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eho-tv. 6. § (3) b) pontja alapján meg kell fizetni.Ám az sem zárható ki, hogy ezen túlmenően járulékfizetési kötelezettség is felmerül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas társas vállalkozónak adott étkezési utalvány közterhei

Kérdés: A 44 százalékos személyi jövedelemadó mellett milyen járulékokat kell vonni, illetve fizetni a társaságnak egy nyugdíjas társas vállalkozó részére adott étkezési utalvány értéke után?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a társas vállalkozás által a társas vállalkozónak adott étkezési utalvány – tekintve, hogy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. alpontjában meghatározott havi 3500 forintig terjedő adómentes határ csak a munkaviszonyban álló dolgozó esetében vehető figyelembe –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz a jogszabály egy orvosi és két jogi feltételt fűz, amelyeknek egyidejűleg kell fennállniuk [Tny-tv. 23. § (1) bekezdése]. Az előírt mértékű egészségromlás mellett ezért a szükséges szolgálati idő megléte és a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:  
1
52
53
54
57