237 talált cikk a kft.-tag kifejezésre

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni egy kétszemélyes kft. tagjai után abban az esetben, ha mindketten 20 órás munkaviszonyban közreműködnek a társaság tevékenységében, amelybe beletartozik az ügyvezetés is? Az egyik tag nyugdíjas.

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?

Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek két magánszemély által újonnan alapított kft.-ben a tagok után abban az esetben, ha mindketten ügyvezetők, de ezért nem részesülnek díjazásban? Az egyik tag Franciaországban dolgozik, és ott biztosított, a másik tag pedig tagja és ügyvezetője egy egyszemélyes kft.-nek, ahol nem részesül díjazásban, mindezen túl egyéni vállalkozó is, és az egyéni vállalkozásában fizeti a járulékokat.

Kérdés: Létesíthet ismételten munkaviszonyt a kft.-nél az a tag, aki a társaság tevékenységében munkaviszony keretében működött közre, és emellett az ügyvezetést is ellátja, de az egészségi állapota romlása miatt rehabilitációs ellátásra szerzett jogosultságot, amelynek érdekében megszüntette a munkaviszonyát, és ügyvezetőként sem vesz fel díjazást? Hogyan alakul a tag járulékfizetési kötelezettsége a rehabilitációs ellátás megállapítása után?

Kérdés: Helyesen jár el a két cég az alábbi esetben? "A" kft. tulajdonos tagja a saját cégében nem végez munkát, de "B" kft.-ben megbízási szerződés keretében 0 forintos megbízási díj ellenében ellátja az ügyvezetői teendőket, "B" kft. tulajdonos tagja pedig "A" kft.-ben látja el ingyenesen az ügyvezetői teendőket, miközben a saját cégében nem végez munkát. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn ebben az esetben a két tag után?