Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése a rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységével összefüggésben egyértelműen fogalmaz, miszerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Kft.-tagok társadalombiztosítási közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni egy kétszemélyes kft. tagjai után abban az esetben, ha mindketten 20 órás munkaviszonyban közreműködnek a társaság tevékenységében, amelybe beletartozik az ügyvezetés is? Az egyik tag nyugdíjas.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben taglalt körülmények szerint mindkét tag munkaviszonyban áll, e jogviszonyuk alapján látják el az ügyvezetői teendőket, és működnek közre a társaság tevékenységében. Ez azt jelenti, hogy biztosítási és járulékfizetési kötelezettségük a munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Kft. munkaviszonyban álló tagjai

Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kft. munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai után teljesítendő adó- és járulékkötelezettségek nem térnek el azon munkavállalók utáni kötelezettségektől, akik a munkaadó társaságnak nem tagjai. Tehát a kérdésbeli kft. az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Kft.-tagok járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek két magánszemély által újonnan alapított kft.-ben a tagok után abban az esetben, ha mindketten ügyvezetők, de ezért nem részesülnek díjazásban? Az egyik tag Franciaországban dolgozik, és ott biztosított, a másik tag pedig tagja és ügyvezetője egy egyszemélyes kft.-nek, ahol nem részesül díjazásban, mindezen túl egyéni vállalkozó is, és az egyéni vállalkozásában fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két részre kell bontani, az egyik a Franciaországban dolgozó, ott biztosított tagra, a másik pedig a kizárólag magyarországi biztosítási jogviszonyokkal rendelkező tagra vonatkozik. Az elsőként említett franciaországi biztosítással rendelkező tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Rehabilitációs ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Létesíthet ismételten munkaviszonyt a kft.-nél az a tag, aki a társaság tevékenységében munkaviszony keretében működött közre, és emellett az ügyvezetést is ellátja, de az egészségi állapota romlása miatt rehabilitációs ellátásra szerzett jogosultságot, amelynek érdekében megszüntette a munkaviszonyát, és ügyvezetőként sem vesz fel díjazást? Hogyan alakul a tag járulékfizetési kötelezettsége a rehabilitációs ellátás megállapítása után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben kft.-tagról van szó, aki a saját cégében munkaviszony keretében végzett munkát, és emellett ellátta az ügyvezetői teendőket is. Ez utóbbira vonatkozó jogviszonya nem egyértelmű a kérdés alapján: lehet, hogy munkaviszony, de az is lehetséges, hogy társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a két cég az alábbi esetben? "A" kft. tulajdonos tagja a saját cégében nem végez munkát, de "B" kft.-ben megbízási szerződés keretében 0 forintos megbízási díj ellenében ellátja az ügyvezetői teendőket, "B" kft. tulajdonos tagja pedig "A" kft.-ben látja el ingyenesen az ügyvezetői teendőket, miközben a saját cégében nem végez munkát. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn ebben az esetben a két tag után?
Részlet a válaszából: […] Az "A" kft. tulajdonos tagja saját társaságában semmilyen formában nem működik közre, így e cégben semmilyen járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik vele kapcsolatban A "B" kft.-ben 0 forintos megbízási díj ellenében ügyvezető, ami szintén nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Izraeli-magyar állampolgárságú nyugdíjas közterhei

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak az izraeli-magyar állampolgárnak, aki Izrael Államtól nyugellátásban részesül, és Magyarországra kíván települni? Az érintett személy Magyarországon rendelkezik egy bejegyzett kft.-vel, amelyben jelenleg nem működik közre. Milyen járulékfizetésre lesz kötelezett abban az esetben, ha vállal személyes közreműködést a cégben, illetve ez kiváltja az esetleges egészségügyiszolgáltatási­járulék-fizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] Izrael Állammal hazánknak nincs szociálpolitikai megállapodása, illetve nem EGT-tagállamról van szó, tehát az onnan folyósított nyugellátás alapján az említett kettős állampolgár nem minősül Magyarországon saját jogú nyugdíjasnak, és ezen a címen nem illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Liechtensteini kft.-tag biztosítási jogviszonyának igazolása

Kérdés: Milyen igazolás fogadható el a saját álla­mában való biztosítási jogviszonyának igazolására annak a liechtensteini állampolgárnak az esetében, aki Magyarországon alapított egy kft.-t, amelynek ő az ügyvezetője, rendelkezik európai egészségbiztosítási kártyával, valamint egy igazolással, hogy Liechtensteinben biztosított? A tag kevés időt tölt Magyarországon, a kft. tevékenysége ingatlanbefektetések felkutatása, amelyet egy ügyvédi irodának adott megbízási szerződés alapján valósít meg.
Részlet a válaszából: […] Liechtenstein 1995 óta tagja az EGT-nek. Ezáltal a liechtensteini állampolgárok az uniós állampolgárokkal esnek egy tekintet alá, és rájuk is alkalmazni kell a közösségi koordinációs szabályokat. Ezen szabályok értelmében az egyidejűleg két vagy több tagállamban munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.
1
7
8
9
23