Többes jogviszonyú kft.-tag

Kérdés: Hogyan oldható meg 2022. szeptember 1-jétől a legkedvezőbben egy egyszemélyes kft. tagjának a jogviszonya, aki 2022. augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, és emellett pszichiáterként személyesen is közreműködik a tevékenységben? Az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozó is, amelyet eddig nem főfoglalkozásban végzett, de szeptember 1-jétől már csak főfoglalkozású lehet. Érdemes lehet esetleg egy nyugdíjas ügyvezetőt alkalmaznia ingyenes megbízási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Az új Kata-tv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében 2022. szeptember 1-jétől valóban kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést. A törvény 2. §-a pontosan meghatározza, hogy ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Egyszemélyes kft. tagja

Kérdés: Milyen jogviszonyban és hogyan kell bejelenteni egy egyszemélyes kft. tulajdonosát, aki tagként személyesen közreműködik a társaságban, ügyvezetőként pedig havi 100 ezer forintos megbízási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett tulajdonos tagnak egyidejűleg két jogviszonya van a saját társaságában. Egyrészt személyesen közreműködik, ami társas vállalkozói jogviszonyát alapozza meg. Így tehát a 'T1041-es nyomtatványon társas vállalkozóként (1451-es kód) be kell őt jelenteni.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. az 1. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jövedelmek esetében az éves adóalap vonatkozásában maximumot határoz meg, sőt ezt az adóalapot a magánszemély számos – adott esetben szociális hozzájárulási adó alól mentes – jövedelme tovább (akár 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Magyar állampolgár ausztráliai munkavállalása

Kérdés: Kell a magyar társaságokban Magyarországon járulékokat fizetnie, illetőleg van esetleg olyan lehetőség, hogy azokat egyik jogviszonyában sem kell megfizetnie annak a magyar magánszemélynek, aki egyidejűleg több magyar gazdasági társaság tulajdonosaként ellátja az ügyvezetői teendőket, és most Ausztráliában kíván munkát vállalni? A munkavállalásra nem kiküldetés keretében kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt kell kiemelnünk, hogy Magyarország és Ausztrália között ugyan létezik a szociális biztonság tárgyában kötött egyezmény (2011. évi CXVII. tv.), ezt azonban kizárólag azokra az esetekre kell alkalmazni, ha a munkavállaló és/vagy a munkavállaló munkáltatója a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetettsége nagyon jól megmutatja, hogy az ügyvezetők biztosítási és járulékfizetési kötelezettségének elbírálása milyen nehéz feladat elé állítja az érintetteket. Nézzük a részleteket!A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának közterhei

Kérdés: Létezik olyan megoldás, amely alapján mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg GYED-ben részesül, így nem kell közterheket fizetnie, a GYED-jogosultság azonban 2022. május 15-től megszűnik? A munkavállalónak nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a cég viszont nem működik, semmilyen bevétele nincs.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, a kft. ügyvezetője ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, ami alapján társas vállalkozónak minősül. Jövedelemben tehát nem részesül, és mivel a GYED tartama alatt mentesül a minimálisadó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának keresőképtelensége

Kérdés: Érinti az egyszemélyes kft. társas vállalkozóként személyesen közreműködő tulajdonosának táppénzjogosultságát, ha osztalékban részesül, illetve ha ingyenes megbízási jogviszonyban változatlanul ellátja a cég ügyvezetését? A vállalkozás a tulajdonos hónapok óta tartó keresőképtelensége ellenére is folyamatosan működik egy alkalmi munkavállaló révén.
Részlet a válaszából: […] Az osztalék semmilyen formában sem érinti a táppénzjogosultságot, hiszen nem munkavégzésre tekintettel kerül kifizetésre.Az ügyvezetés ingyenes megbízási jogviszonyban történő ellátása pedig csak akkor veszélyeztetné a táppénz folyósítását, ha e tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Külföldön élő ügyvezető járulékai

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy Magyarországon működő kft. tulajdonosa után, aki a magyar lakcímét megszüntette, Argentínában él, onnan vezeti a céget, és ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban ellátó kft.-tagról van szó, aki a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül. A társas vállalkozóra – főszabály szerint – a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján kiterjed a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosítási jogiszonya egy kft. tagjának, aki a társaság ügyvezetését ingyenesen, megbízási jogviszonyban látja el abban az esetben, ha a főfoglalkozású munkahelyén a jelenlegi táppénzének lejárta után fizetés nélküli szabadságon lesz, tekintettel arra, hogy nem vette fel a munkáltató által előírt Covid elleni oltást? Változik valamilyen módon a helyzet, ha az ügyvezető havi 60 000 forint megbízási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kft. tagjáról van szó, aki megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői státuszára tekintettel társas vállalkozónak minősült. Ugyanakkor főfoglalkozású munkaviszonyát (amelyben munkaideje elérte a heti 36 órát) figyelembe véve eddig mentesült a havi minimálisadó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Kft.-tag osztaléka

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft.-tulajdonos részére 2021. december hónapban kifizetésre kerülő 3 millió forint osztalék után abban az esetben, ha a tulajdonos a társaságban nem működik közre, de egy másik cégben munkaviszonyban áll, ahol a keresete havi 200 000 forint? A munkáltató cég a kisvállalati adó hatálya alá tartozik, ezért nem fizet szociális hozzájárulási adót. Amennyiben fizetni kell szociális hozzájárulási adót, akkor a teljes összeg vagy csak a 24 × 167 400 és a 2 400 000 forint különbözete után?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott jövedelmek tekintetében (e körbe tartozik az osztalék is) a jogszabály 2. §-a (2) bekezdésében meghatározott maximum-alapösszege 24 × 161 000 = 3 864 000 forint, tekintve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.
1
2
3
4
22