GYES-ben részesülő munkavállaló nyugdíjazása

Kérdés: Kérnie kell a GYES lejárat előtti megszüntetését annak a nagyszülőnek, akinek az unokája 2019. november 18-án tölti be a 3. életévét, de már november 1-jétől igénybe kívánja venni a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó öregségi nyugdíjat? Mikor kell megszüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A félreértések elkerülése végett jegyezzük meg, hogy a kérdésben említett hölgy a jelen pillanatban megfelel a nagyszülői GYES-re való jogosultság feltételeinek, tehát – többek között – a gyermek betöltötte 3. életévét és keresőtevékenységét maximum heti 30 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 97. §-ának (5) bekezdése valóban úgy rendelkezik, hogy a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátásban részesülő személynek keresőtevékenysége esetén akkor kell megszüntetni az ellátását, amennyiben az abból származó egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben rokkantsági ellátásban részesülő munkaviszonyban álló dolgozóról van szó, akinek a munkabére után a társaság – a Szocho-tv. 13. szakaszában meghatározott kedvezménnyel élve – lényegében mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Nyugdíj újbóli megállapítása

Kérdés: Kérheti a nyugdíj újbóli megállapítását 2019 őszén, a nyugdíjkorhatára betöltésekor az a női munkavállaló, aki 2014-ben elérte a 40 év jogosultsági időt, és korhatár előtti nyugdíjassá vált, 2016-ban viszont nagyon jó álláslehetőséget kapott a közszférában, ezért nyugellátását 1 évig szüneteltette, majd 2018-tól – immár ellátás mellett – munkaviszonyban folytatja, ami a kereseti korlát miatt az év második felében szintén a folyósítás szünetelésével jár?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma tisztázása érdekében mindenek-előtt azt szükséges rögzítenünk, hogy a kérdésben említett hölgy 2014-ben nem korhatár előtti ellátást, hanem – 40 év jogosultsági idejére tekintettel – öregségi nyugdíjat igényelt. A Tny-tv. 18. §-ának (2a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket. A rokkantsági ellátás nem saját jogú nyugdíj, így az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, tehát társas vállalkozóként nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így e jogviszonya alapján kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Kereseti korlát

Kérdés: Valóban vonatkozik az éves kereseti korlát az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozókra? Ha igen, akkor melyik jogszabály írja felül a Tny-tv. 83/B. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú öregségi nyugdíjas vonatkozásában kereseti korlátot kizárólag a Tny-tv. – kérdésben is említett – 83/B. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Ez pedig csak az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjasokat érinti.Így tehát az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Mi a teendő egy öregségi nyugdíjas munkavállaló betegsége esetén abban az esetben, ha a betegszabadságát már kimerítette, de továbbra is keresőképtelen? Hogyan számfejtse a munkáltató ezt az időszakot? Kiírható szabadság a keresőképtelenség idejére? Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a keresőképtelenség ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjas munkavállaló korábban is csak akkor volt jogosult táppénzre, ha szünetelt a nyugdíjának folyósítása (pl. mert elérte a kereseti korlátot), és ezért a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kellett fizetnie. 2019. január 1-jétől azonban már egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg három jogviszonyban folytat keresőtevékenységet, miközben saját jogú nyugellátásban is részesül. Pontosabban saját jogú nyugdíjasnak minősül, ám a Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében – közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kereseti korlát

Kérdés: Továbbra is figyelembe kell venni a kereseti korlátot egy jelenleg 60 éves munkavállaló esetében, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és mellette heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A korhatárt még be nem töltött nyugdíjasra a Tny-tv. 83/B. §-ában meghatározott kereseti korlát vonatkozik. Az említett jogszabályi hely szerint, amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas személy biztosítási kötelezettséggel járó, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.
1
4
5
6
24