Találati lista:
81. cikk / 103 Autóbusz-vezető szándékos károkozása, ittassága
Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?
82. cikk / 103 Kedvezmények igénybevétele START-kártyás foglalkoztatás esetén
Kérdés: Mikor telik le a 9 hónapos kedvezményes foglalkoztatás lehetősége egy 2005. augusztus 8-ától munkaviszonyban levő pályakezdő foglalkoztatása szempontjából? Megkaphatja-e egy munkáltató a támogatást abban az esetben, ha a 2005. augusztus 8-ától 2006. május 7-éig tartó időszakra a 0611. számú nyomtatványon megigényelte, majd 2006. május 8. napjától alkalmazza a havonta érvényesíthető járulékkedvezményt, és a dolgozó felmond 2006. június 8-án, tehát a 3 hónapos továbbfoglalkoztatás nem valósul meg?
83. cikk / 103 Foglalkozási megbetegedés utólagos elismerése
Kérdés: Egy biztosított 1 éven keresztül volt betegállományban ún. légiós betegség miatt. Az egy év letelte után kérte a leszázalékolását. A bíróság által az egy év letelte után vált elfogadottá a foglalkozási megbetegedés ténye. Milyen ellátásra jogosult a továbbiakban, illetve jogosult-e kártérítésre vagy egyéb ellátásra?
84. cikk / 103 Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott munkavállaló járulékának visszaigénylése
Kérdés: Jogosult-e egy cég a 2005. április 1-jétől ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott pályakezdő diplomás fiatalember után fizetett tb-járulék 50 százalékának visszaigénylésére abban az esetben, ha az érintett október 16-án egyik napról a másikra kilépett és külföldre távozott? A dolgozó havi munkabére a minimálbérrel egyező összegű volt.
85. cikk / 103 Pihenőidő képernyő előtti munkavégzés esetén
Kérdés: Kötelező-e kiadni a számítógép előtt töltött munkavégzés esetén a pihenőidőt abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaidő meghosszabbodása miatt nem kíván pihenni? Hivatkozhat-e a későbbiekben emiatt egészségkárosodásra?
86. cikk / 103 Örökös jogosultságai, kötelezettségei a munkavállaló halála esetén
Kérdés: Milyen jogosultságai, illetve kötelezettsége vannak az örökösnek a munkavállaló halála esetén?
87. cikk / 103 Távmunka és bedolgozói jogviszony
Kérdés: Mi a különbség a távmunka és a bedolgozói jogviszony között?
88. cikk / 103 Ellátás megtérítése munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsön vevő munkáltató köteles-e megtéríteni a baleseti táppénzt abban az esetben, ha a munkaügyi vizsgálat megállapította, hogy a baleset azért történt, mert a munkavállaló baleseti oktatása nem történt meg?
89. cikk / 103 Felmondás ösztöndíjas foglalkoztatottnak
Kérdés: Egy kft. egy ösztöndíjas foglalkoztatottat alkalmazott, akinek 4 hónap után azonnali hatálylyal felmondott. Jogosult-e a cég a járulékkedvezményre? Kiköthető-e próbaidő az ilyen jellegű foglalkoztatás után?
90. cikk / 103 Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
