Olasz állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Biztosítottá válik-e a kft. olasz állampolgárságú tagja, ha tagi jövedelmet vesz ki a cégből? Milyen járulékfizetési kötelezettségeink vannak a kifizetéssel kapcsolatban? Kell-e eho-t fizetni a jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...nem is rendelkezhetne vele) tagjáról van szó, aki személyes közreműködéséért – társas vállalkozóként – járulékalapot képező jövedelemben részesül.A Tbj-tv. 11. § c) pontja értelmében rá nem terjed ki a biztosítás (illetve a Tbj-tv. 13. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót és a munkavállalót a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett tagdíj összege után?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezmények vonatkozásában – mint minden személyi jellegű kifizetés és juttatás esetében – el kell különíteni a személyi jövedelemadóra vonatkozó, valamint a társadalombiztosítási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat.Egy eset van, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Járulékfizetés GYÁS, GYED ideje alatt

Kérdés: Létezik-e olyan eset, amikor valaki egészségbiztosítási ellátást (GYÁS-t, GYED-et) kap, és ennek ideje alatt egyéni vagy társas vállalkozóként mégis járulékot kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...vagy ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Nem rendszeres jövedelem minősítése a táppénzszámításnál

Kérdés: A táppénzszámítás szempontjából rendszeres jövedelemnek minősül-e a havi munkabérrel együtt kifizetett, eseti elrendelés alapján teljesített túlórákra elszámolt összeg?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot képez, tehát táppénz alapjául is szolgál.Az eseti elrendelés miatt a túlórákra elszámolt összeg nem minősül rendszeres jövedelemnek, így a nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál a nem rendszeres jövedelem összegét annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a kifizetőt abban az esetben, ha a kifizetett megbízási díj a minimálbér 30 százalékát nem éri el, és a megbízott máshol nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...sem kell megfizetni. A megbízottnak – szintén a fentiekre való tekintettel – egyéni járulékot fizetnie nem kell. Tekintve azonban, hogy a jövedelem személyi jövedelemadó alapját képezi, így a társadalombiztosítási járulék helyett 11 százalékos mértékű ehót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó kivétje, illetve a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem – de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér – után meg kell fizetni a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Magánnyugdíjpénztár-tag járulékfizetési felső határa

Kérdés: Magánnyugdíjpénztár tagjának jövedelme eléri a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Mi a teendő a továbbiakban a járulék levonásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...összeget.A fentiek alapján tehát, a nyugdíjjárulék-fizetési "plafon" elérése után, ahogy nyugdíjjárulékot, úgy tagdíjat sem kell a jövedelemből levonni. Amennyiben a túlvonásra mégis sor kerülne, és a magán-nyugdíjpénztárnak visszafizetési kötelezettsége van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Tagdíj-kiegészítés visszafizetése

Kérdés: Társaságunk egy munkavállalója rokkantnyugdíjas lett, és visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Mi lesz a cégünk által eddig fizetett 4 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítésének sorsa, hisz az nem növeli dolgozónk rokkantságinyugdíj-alapját?
Részlet a válaszából: […] ...bevételének, azaz mentes az szja alól.A tag (vagy kedvezményezett) részére visszafizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás egyéb jövedelemnek minősül [Szja-tv. 28. § (1) bekezdés], de mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás alól [Eho-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

A TGYÁS és a GYED alapja

Kérdés: A munkavállaló a szülést megelőző évben passzív táppénzben részesült február 28-ától április 26-áig. Február 28-a előtt és április 26-a után munkaviszonyban állt, így a 2001. évi jövedelmezett napok száma 185 nap. Milyen jövedelem lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...válik jogosulttá. Az ellátásának az alapja a 2001. évben egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme, ha az legalább 180 napi jövedelem. Tekintettel arra, hogy a biztosítottnak 185 naptári napra van jövedelme, ezért a terhességi-gyermekágyi segély összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Evás társas vállalkozó

Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytató és két fő, aki tevékenységét heti 36 órás foglalkoztatás mellett folytatja.Személyes közreműködésükért jövedelemben nem részesülnek, így a Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése értelmében velük kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
1
316
317
318
324