Kiegészítő tevékenységű vállalkozó baleseti táppénze

Kérdés: Balesete esetén jogosult-e valamilyen ellátásra az 5 százalékos baleseti járulékot fizető, kiegészítő tevékenységű vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka.Mivel a kiegészítő tevékenységű vállalkozó egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Közterhek utólagos levonása

Kérdés: A munkáltató – tévesen – kiküldetési átalányt számfejtett dolgozóinak adó- és járulékmentesen 2001. és 2002. évekre, kiküldetési rendelvény nélkül. 2003-ban hogyan korrigálhatja tévedését úgy, hogy a munkavállalóktól sem személyi jövedelemadót, sem nyugdíjjárulékot ne kelljen vonni?
Részlet a válaszából: […] ...bevallását a munkáltatónak önrevízió benyújtásával, illetőleg az elmaradt közterhek befizetésével pótolni kell.A személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat 2003-ban a biztosítottaktól levonni nem lehet. A tévesen kifizetett munkabér visszavonásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Vásárlási utalvány közterhei

Kérdés: Lakásszövetkezetünknél évente kettő alkalommal 500-500 forintos vásárlási utalványt adunk küldötteinknek (társadalmi munkások-tisztségviselők). Milyen vonzata van ennek az adománynak?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. A lakásszövetkezet által évi két alkalommal adott ajándékutalvány megfelel ezeknek a kritériumoknak, így sem személyijövedelemadó-, sem járulék-, sem egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Szja-levonás tb-ellátás esetén

Kérdés: Mit tartalmaz pontosan az OEP által megküldött, a 2002. évi adóköteles táppénz összegéről szóló értesítésben hivatkozott 1995. évi CXVII. tv. 30. és 33. §-a? Az értesítésben foglaltak nem pontosan érthetőek.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról szól. Az alábbiakban szó szerint idézzük a két kért paragrafust."30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0-650 000 Ft 20% 650 001-1 350 000 Ft 130 000 Ft és a 650 000 Ft-on felüli rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Személyi igazolvánnyal rendelkező kínai állampolgár társadalom-biztosítási jogállása

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási jogállása annak a 12 éve Magyarországon élő, kék személyi igazolvánnyal, taj-kártyával, adószámmal rendelkező kínai állampolgárnak, aki egy külföldi tulajdonban lévő kft. ügyvezetője (nem tulajdonos)? Kell-e vonni munkavállalói járulékot a számára kifizetett jövedelemből?
Részlet a válaszából: […] ...az őt foglalkoztató kft. tulajdonosai külföldiek-e.A leírtak alapján tehát, a kínai állampolgárságú ügyvezető részére kifizetett jövedelemből az 1 százalékos mértékű munkavállalói járulékot is le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] ...tagi jogviszonyban nem biztosítottak. Ez azt jelenti, hogy utánuk semmilyen járulékot nem kell fizetni, a számukra kifizetett jövedelem kizárólag személyijövedelemadó-alapot képez. Járulékfizetés hiányában semmilyen társadalombiztosítási ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Társadalombiztosítási ellátások közterhei

Kérdés: Milyen járulékok, és milyen mértékű adók terhelik az alábbi társadalombiztosítási ellátásokat:- táppénz,- terhességi-gyermekágyi segély,- gyermekgondozási díj?
Részlet a válaszából: […] ...illetve ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Betegszabadságra járó távolléti díj egyéni járulékai

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó betegszabadsága idejére járó távolléti díj 80 százaléka után milyen egyéni járulékot kell levonnia a munkáltatónak? Alapja-e ez is a 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű, mivel innen az általános járulékfizetési szabályok érvényesek. A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint a járulékalapot képező jövedelem fogalmába beletartozik egyebek mellett az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Díjazottaknak, alkotói pályázatok helyezettjeinek pénzjutalma

Kérdés: Egy társadalmi szervezet díjat alapított, amelyet minden évben odaítél, plakett és pénzjutalom formájában. Ugyanez a szervezet alkotói pályázatokat is kiír. A helyezetteket pénzjutalomban részesíti. Adó- és járulékalapot képez-e a teljes összeg, illetve az szja-számításnál az adóalapnál figyelembe vehető-e a 10 százalékos költséghányad? Hogyan alakul az eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az alkotói pályázatokon helyezést elérők pénzjutalmát, ezért eltérő szabály hiányában ezek egyéb, összevonandó jövedelemnek minősülnek. A bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, költségek elszámolására nincs lehetőség. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] ...sem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés (pl. gyed) nem történt. A kérdező szóhasználata szerinti "jogfolytonosság" tehát nem marad meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
…
304
305
306
…
317