Egyéni járulék levonása megbízási díjból

Kérdés: Hogyan kell egyéni járulékot levonni attól, akinek a megbízási szerződése 2002. december 15-től 2003. január 31-ig szól? A megbízási díj kifizetésére február első napjaiban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...megállapítható. Ugyanis csak a biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelemből kell a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot levonni. A nyugdíjjárulékot a kifizetés napján – tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamára a munkavállalót – munkavégzés hiányában – semmilyen díjazás nem illeti meg, erre az időszakra szabadság sem jár. Jövedelemkifizetés nem történik, így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A gyermekgondozási segélyből a Tbj-tv. 26. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot a munkabérből is és a felhasználási szerződés alapján kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelemből is a 3 905 500 forintos éves felső határig kell levonni.A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Vegyes jellegű juttatás közterhei

Kérdés: Az Szja-tv. 1. melléklet 7.11. pontja szerint adómentes bevétel a "... munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése". Értelmezésük szerint az idézett jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy a jogszabály csak a munkavállaló szempontjából tehermentesítette ezt a természetbeni juttatást az adófizetési kötelezettség alól, de a munkáltatónak meg kell fizetnie a természetbeni juttatás után a 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 11 százalék eho-t. Helyesen értelmeztük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] Kérdésfelvetése jogos, hiszen az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja egyéb indokkal mentesíti a jövedelmeket az adózás alól. A 7.11. pont alapján mentesül az adózás alól a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Kis értékű ajándék eho-ja

Kérdés: Az Eho-tv. 3. §-ának változása jelenti-e azt, hogy a kis értékű ajándék (Szja-tv. szerint 500 forint alatti, az Áfa-tv. szerint 5000 alatti) után nem kell megfizetni a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni, amelyek adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, másrészt azt, hogy a reprezentáció és üzleti ajándék személyi jövedelemadó alól mentesülő része után nem kell egészségügyi hozzájárulást sem fizetni. Az Áfa-tv. kis értékű ajándékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...2001. és 2002. évekre szóló, de 2003-ban kifizetett, munkaviszonyból származó jövedelem adókötelezettségét a munkavégzés évében meglévő feltételek alapján kell meghatározni (AEÉ 1998. évi 6. szám 58. pont). Bár 2003-ban vélhetően a Svájccal kötött, kettős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...amely a Szak-tv. 44. §-a értelmében havi szinten nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 6 százaléka.A fent említett díjazás személyi jövedelemadó szempontjából az Szja-tv. 3. §-ának 72. pontja e) alpontjában meghatározott adóterhet nem viselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Külföldiek vendégül látása

Kérdés: Társaságunk a nyáron vendégül lát egy külföldi sportcsapatot, akiknek azonkívül, hogy vendégül látjuk őket, pénzt is adunk. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik az így kifizetendő összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...hogy járulékfizetési kötelezettség csak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kérdés által vázolt esetben már az első feltétel is hiányzik, hiszen a kifizető és a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...alatta marad ennek a határnak, tehát teljes egészében nyugdíjjárulék-alapot képez.Természetesen más lenne a helyzet, ha a IV. negyedévi jövedelem egy másik – október 1-jétől létesített – jogviszonyból származott volna. Ebben az esetben az erre vonatkozó felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíja

Kérdés: Milyen jövedelem figyelembevételével történik az öregségi nyugdíj megállapítása annak az 1950-ben született rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói jövedelme után jelenleg 5 százalékos baleseti járulékot fizet?
Részlet a válaszából: […] Attól tartunk, hogy a kérdező abban a téves hiszemben van, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjigénye újra elbírálásra kerül. A rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugellátásának folyósítása azonban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
305
306
307
317