Nyugdíjas biztosított egyéni járulékai

Kérdés: A munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozik. 2003-ban kéri nyugdíjazását, valamint visszamenőleg 6 hónapra nyugdíjának megállapítását. A munkaadótól kéri vissza a 3 százalékos járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, természetesen a nyugdíjazását követő időszakra. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjas továbbfoglalkoztatása esetén a nyugellátás megállapításának kezdőnapját követő foglalkoztatás alapján kifizetett jövedelem után a nyugdíjas egyéni járulékot, illetve nyugdíjjárulékot nem fizet.Mérlegelésre tehát nincs sok lehetőség, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...keretében is. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettség feltétele, hogy az e tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelem havi összege elérje a minimálbér 30 százalékát (havi 15 000 forintot), illetve ha a jogviszony nem áll fenn a teljes hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Választott tisztségviselők tiszteletdíja

Kérdés: Önkormányzati tisztségviselőknek havi 15 000 forint tiszteletdíjat irányoz elő a költségvetés. A tisztségviselők azonban nem kérik a tiszteletdíj kifizetését, úgy rendelkeztek, hogy alapítványnak, egyháznak kérik az átutalását. Kell-e járulékot fizetni e tiszteletdíjak összege után?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. szabályai szerint nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, s mint ilyen, az adóelőleg számításánál jövedelemként, illetőleg a járulékfizetési szabályok szerint járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni. Tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokról" nyomtatványt, valamint – ha az irányadó időszakban a biztosítási jogviszonyban változás történt – a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási járulék alapjáról" igazolást. Amennyiben a terhességi-gyermekágyi segélyt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjalap

Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe a GYES mellett létesített 4 órás munkaviszonyból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az igénylőre nézve kedvezőbb, akkor a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatti biztosítási jogviszonyból származó jövedelem (kereset) és a gyermekgondozási segély együttes összegét keresetként kell figyelembe venni. Mindezekből következően tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetre alkalmazva a szabályt: munkavállalónk éves várható felső határa január 1-jén 365 x 10 700 = 3 905 500 forint. A kifizetett jövedelemből tehát a nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg ezt az éves felső határt el nem éri. A megállapított felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...kell a társaságnak fizetnie. Lényeges, hogy ebben az esetben nincs eszmei járulékalap (minimumjárulék), csak a ténylegesen elért jövedelem után keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Ha ugyanez a saját jogú nyugdíjas beltag a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése 2003. január 1-jétől a következő új, utolsó mondattal egészült ki: "A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Kültag terhességi-gyermekágyi segélye

Kérdés: Egy betéti társaságnak két tagja van. A beltag személyesen közreműködik, a kültag az ügyvezető, és egy – nem a bt.-ből származó – korábbi főállású munkaviszonya alapján terhességi-gyermekágyi segélyben részesül. Az ügyvezetői tisztséget ellenérték/díjazás nélkül végzi. Nem veszélyezteti-e a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot az a tény, hogy a kültag egyben a bt. ügyvezetője, bár nem személyesen közreműködő tag?
Részlet a válaszából: […] ...ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Betegszabadság a GYED ideje alatt

Kérdés: A gyermekgondozási díjban részesülő anya ismételt terhessége miatt a gyermekgondozási díj folyósítását megszakítva 2002-ben táppénzt vett igénybe, 2003-ban szül. Jogosult-e a dolgozó betegszabadságra? Mi lesz a táppénz, illetve a terhességi-gyermekágyi segély összegének az alapja?
Részlet a válaszából: […] ...miért nincs.Ha sem a táppénzjogosultságot megelőző naptári évben, sem a jogosultság kezdőnapját megelőzően nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, akkor a táppénzének a naptári napi összegét az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
1
303
304
305
317