Vállalkozói járulék alapja

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetében mi a vállalkozói járulék fizetésének az alapja, a minimum-járulékalap vagy a minimálbér?
Részlet a válaszából: […] ...A jogszabály szerint tehát a vállalkozói járulékminimumösszege nem a havi 125 ezer forint, hanem a minimálbér. Ebből adódóantényleges jövedelem hiányában a vállalkozói járulékot legfeljebb a minimálbéralapulvételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címke:

Evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak az evás egyéni vállalkozónak, aki szeptembertől ekho-t választ?
Részlet a válaszából: […] ...tagjaként,– megbízási jogviszonyból, vagy– vállalkozási jogviszonyból ekho alapot képező jövedelmeszármazik.Az e szerint adózó jövedelem után a kifizetőnek 20 százalék,míg az érintettnek 15 százalék ekho-t kell fizetni. Az ekho-t évi 25 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:      

Evás vállalkozó telefon- és internethasználata

Kérdés: Eva hatálya alá tartozó egyéni és társas vállalkozó telefon- és internet-magánhasználatának személyi jövedelemadóját kiváltja-e az eva? Van-e különbség e tekintetben a főállású és a kiegészítő tevékenységű vállalkozó között?
Részlet a válaszából: […] A kifizető tulajdonában, használatában lévő telefon, illetvea közvetített szolgáltatásként vásárolt telefonhasználat miatt mindenkifizetőnek keletkezik adókötelezettsége, függetlenül attól, hogy milyencégformában működik, illetve milyen adótörvény hatálya alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:    

Internet-hozzáférés minősítése

Kérdés: Egy szolgáltató társaság az ügyfélváróban internet-hozzáférési lehetőséget alakított ki, hogy a várakozó ügyfelek a saját laptopjukat használva hasznosan tölthessék a várakozási időt. Természetbeni juttatásnak minősül-e az internet-hozzáférési lehetőség, és ebben az esetben is terheli-e valamilyen adóteher?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint kell teljesíteni. Az ügyfeleikkel nyilván nemállnak biztosítási jogviszonyban, ezért az 54 százalék személyi jövedelemadómellett 11 százalék egészségbiztosítási járulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címke:

Biztosított és biztosítási jogviszonyban nem álló személy telefontérítése

Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezi. A kifizetőtelefonjának magáncélú használata miatt a kifizetőt természetbeni juttatáscímén terheli 54 százalék személyijövedelemadó-kötelezettség. Ha a juttatást biztosított kapja, például alkalmazott vagytársas vállalkozás tagja, a Tbj-tv. 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:    

Autópálya-matrica közterhei

Kérdés: Valóban magáncélú használatnak számít-e az úthasználati díj (autópálya-matrica) bruttó értékének 50 százaléka, és ezt is terheli-e az 54 százalékos adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...értékének50 százaléka után kell a kifizetőnek 44 százalék, 2006. szeptember 1-jét követőjuttatás esetén 54 százalék személyi jövedelemadót megfizetni.A juttatásidőpontjának, az adó mértékének meghatározása nem okozhat gondot akkor, ha akifizető az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:  

Öngondoskodás kedvezményei

Kérdés: Megilleti-e az adózót az adójóváírás egymástól függetlenül az önkéntes nyugdíjpénztári, az önkéntes egészségbiztosítási pénztári és a nyugdíj-előtakarékossági befizetések után?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató tagi hozzájárulása a magánszemélynek nem bevétele,ezért nem is alapja az adókedvezménynek. Az önkéntes pénztári kedvezményjövedelemnagyságtól függetlenül érvényesíthető. A nyugdíjpénztáribefizetések után legfeljebb 100 ezer forint kedvezmény jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:          

Folyamatos és megszakítás nélküli biztosítási idő

Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzre jogosultságkezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeliegészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban:jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.Ha a biztosított a táppénzre való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszonyban álló dolgozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Mi a munkáltató kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállalója ragaszkodik ahhoz, hogy a minimum-járulékalap alapján fizessék meg a járulékait, de a tényleges jövedelme nem éri el ezt a mértéket?
Részlet a válaszából: […] ...az akötelezettsége, hogy a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem után megállapítsa – azegyéni járulékok vonatkozásában levonja – és megfizesse. Ez utóbbikötelezettségét legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
Kapcsolódó címkék:    

Beltag minimumjárulékai

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kell a járulékokat leróni azzal, hogy a minimálbérnek megfelelőtagi jövedelmet ki kell osztani, és az azt terhelő személyi jövedelemadót megkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
256
257
258
…
328