Találati lista:
501. cikk / 4263 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés: Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
502. cikk / 4263 Nyugdíj előtt álló munkavállaló balesete
Kérdés: Lehetséges, hogy nem kéri a munkaviszonya megszüntetését és a nyugdíjazását az a munkavállaló, aki úti balesetet szenvedett, és emiatt előreláthatólag hosszabb ideig baleseti táppénzre jogosult, de egy hónap múlva betölti a nyugdíjkorhatárát? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak ebben az esetben, ha a létszámkeret miatt mindenképpen meg kívánja szüntetni a dolgozó jogviszonyát?
503. cikk / 4263 Családi pótlék érettségi vizsgát tett gyermek után
Kérdés: Kaphatja továbbra is a családi pótlékot a szülő az érettségi vizsgát tett gyermeke után, aki szeptembertől továbbtanul?
504. cikk / 4263 Külföldi személy nyugdíjjáruléka
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?
505. cikk / 4263 EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége
Kérdés: Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?
506. cikk / 4263 Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?
507. cikk / 4263 Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre
Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
508. cikk / 4263 Kedvezményszabály alkalmazása táppénz megállapítása során
Kérdés: Az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményszabály értelmében, ha a biztosított az irányadó időszakban azért nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig az egészségbiztosítás egy másik pénzellátásában részesült, akkor a jelenlegi táppénz összegét az utolsóként megállapított ellátás alapján kell megállapítani, ha annak összege az eredetileg kiszámolt összegnél kedvezőbb. Helyesen értelmezi a kifizetőhely, hogy az utolsóként megállapított ellátásként csak olyan ellátást lehet figyelembe venni, ami az irányadó időszakban lett megállapítva?
509. cikk / 4263 Egyszemélyes kft. GYED-ben részesülő tagjának munkavégzése
Kérdés: Végezhet tevékenységet a saját egyszemélyes kft.-jében a tag abban az esetben, ha gyermeke kétéves koráig, 2024. július 9-ig gyermekgondozási díjban részesül? Elszámolhat részére a társaság havi 40.000 forint összegű megbízási díjat, illetve esetleg dolgozhat részmunkaidős munkaviszony keretében is?
510. cikk / 4263 Örökbefogadói díj
Kérdés: Milyen dátumtól kell számolni az örökbe fogadó szülő részére járó 168 napos örökbefogadói díjat az alábbi esetben?
A munkavállaló örökbe fogadott egy 5 és fél éves gyermeket, amiről 2023. június 1-én tájékoztatta a munkáltatóját. A dolgozó által bemutatott igazoláson szereplő adatok szerint a barátkozás idejének megkezdése 2023. április 26., amelytől számított 90 napon belül a munkavállaló 10 nap szabadságra jogosult, ezt a munkáltató ki is adta a 2023. június 1-jétől június 14-ig tartó időszakra.
A határozatban szereplő adatok szerint a 2023. május 11-től június 10-ig tartó 30 napos gondozási idő eredményesen eltelt (azaz a gyermek 2023. május 11-én az örökbe fogadó szülőkhöz költözött), 2023. június 22-én pedig az örökbefogadás véglegessé vált. Jogosult lesz a teljes 168 napos örökbefogadói díjra ebben az esetben a szülő?
A munkavállaló örökbe fogadott egy 5 és fél éves gyermeket, amiről 2023. június 1-én tájékoztatta a munkáltatóját. A dolgozó által bemutatott igazoláson szereplő adatok szerint a barátkozás idejének megkezdése 2023. április 26., amelytől számított 90 napon belül a munkavállaló 10 nap szabadságra jogosult, ezt a munkáltató ki is adta a 2023. június 1-jétől június 14-ig tartó időszakra.
A határozatban szereplő adatok szerint a 2023. május 11-től június 10-ig tartó 30 napos gondozási idő eredményesen eltelt (azaz a gyermek 2023. május 11-én az örökbe fogadó szülőkhöz költözött), 2023. június 22-én pedig az örökbefogadás véglegessé vált. Jogosult lesz a teljes 168 napos örökbefogadói díjra ebben az esetben a szülő?
