Örmény állampolgárok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?
Részlet a válaszából: […] Közelgő európai uniós csatlakozásunkat jelentős jogszabályváltozások kísérik. Jól példázza ezt, hogy a kérdés megválaszolásához alapul szolgáló jogszabályok is módosulnak tagállammá válásunk időpontjától, ezért a választ is két részre bontva, a jelenleg, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Egyéni vállalkozói tevékenység minősítése

Kérdés: Tevékenységét kezdőnek minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki a tevékenység kezdetét követően 1 évig táppénzes állományban van, és utána újra dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának ba) pontja értelmében az egyéni vállalkozó kezdőnek a járulékfizetési kötelezettsége kezdete napjától az e napot magában foglaló év utolsó napjáig minősül.Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 29. §-a alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás

Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tekintsük át a jogviszonyokat! Kezdjük az ügyvezetővel. Ő – meghatározó (50 százalék feletti) tulajdoni részesedésére tekintettel – munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt eleve nem létesíthet a céggel, az ügyvezetői teendőket tagsági jogviszonya alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Munkaviszonnyal rendelkező kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség terheli azt az evaalany betéti társaságot, amelynek heti 40 órás főállású munkaviszonynyal rendelkező kültagja ingyenesen végzi a társaság könyvelési feladatait?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozás ténye a társas vállalkozások társadalombiztosítással összefüggő terheit nem érinti, azaz a kérdésben szereplő tag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni és megállapítani.Betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Munkáltatói teendők szülés esetén

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a levélíró nem közölte, hogy a dolgozó mennyi biztosítási idővel rendelkezik, ezért a jogosultságra vonatkozóan nem tudunk tájékoztatást adni.Az Mt. a szülő nő részére 24 hét szülési szabadságot biztosít. A dolgozó a szülési szabadságot igénybe veheti a szülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Apák munkaidő-kedvezményére járó távolléti díj

Kérdés: Van-e valamilyen járulékvonzata az apákat megillető 5 napos munkaidő-kedvezményre fizetett távolléti díjnak, és ha igen, hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett 5 nap munkaidő-kedvezmény az Mt. 138/A. §-a alapján illeti meg az apát. A kedvezményt – melynek tartamára távolléti díj jár – a gyermek születését követő második hónap végéig az apa kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkaadó.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Végelszámolás alatt álló társaság ügyvezetője

Kérdés: Meddig biztosított az ügyvezető, és milyen időpontig áll fenn a járulékfizetési kötelezettség egy végelszámolás alatt álló társaságnál?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a személyes közreműködési kötelezettség (illetve azokban a társaságokban, ahol e tekintetben nincs jelentősége a személyes munkavégzésének, a tagsági viszony) tartama alatt áll fenn.Az ügyvezető személyes közreműködési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Román állampolgárságú beltag jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság román állampolgárságú beltagja után? A tag egy rokonánál lakik, munkavállalási engedélye nincs, a társaság tevékenységében képviselőként működik közre.
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, akire – noha személyes közreműködése révén társas vállalkozónak minősül – a Tbj-tv. 11. §-ának c) pontja alapján nem terjed ki a biztosítás.Sőt esetében e kizárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Helyi újság készítését végző bt. rendszeresen alkalmaz külső munkatársakat megbízási szerződéssel, illetve szórólapok terjesztésével iskolásokat bíz meg. Milyen járulékokat kell levonni és fizetni a megbízottak részére kifizetett járandóság után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – többek között – megbízási szerződés alapján, illetőleg egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Társadalombiztosítás szempontjából milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az után a német állampolgár személy után, aki Magyarországon heti 4 órában szeretne dolgozni, és Németországban teljes körű biztosított?
Részlet a válaszából: […] Kérdésfeltevőnk nem tér ki a munkáltató személyére, pedig ennek alapvető jelentősége van/lehet a külföldi állampolgár utáni társadalombiztosítási kötelezettségek elbírálásánál. A munkáltatók személyének eltérése okán két eset lehetséges, az egyik, ha a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
…
114
115
116
…
127