Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a többségi részesedéssel bíró, ügyvezetői teendőket ellátó nyugdíjas tagja után, aki ezért a tevékenységért nem vesz ki jövedelmet, a munkában töltött napokra megfizeti az egészségügyi hozzájárulást, más közterhet azonban nem?
Részlet a válaszából: […] A kft. többségi tulajdonos tagjának, továbbá választott tisztségviselőjének a társasággal létesített jogviszonyával több cikkünkben is részletesen foglalkoztunk. Ezért válaszunkban most elsősorban a lényeg összefoglalására törekedtünk. A kft. a meghatározó tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem tesz említést a járulékfizetési kötelezettség elbírálása szempontjából olyan lényeges körülményekről, mint a beltag személyes közreműködése, illetve annak formája, továbbá a beltagnak a betéti társaságtól származó esetleges jövedelméről sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Egyéni vállalkozó házastársának jogviszonya

Kérdés: Lehet-e az egyéni vállalkozó férje megbízási jogviszonyban biztosítva a vállalkozónál? A segítő családtag részére fizethető-e a minimálbérnél nagyobb összeg?
Részlet a válaszából: […] A segítő családtagi körbe a Tbj-tv. 4. § g) pontja szerint az egyéni vállalkozónak az a közeli hozzátartozója tartozik, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve azt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló jutalma

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a tanulószerződés alapján foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak kiosztott jutalom után?
Részlet a válaszából: […] Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól részletesen a 4/2002. OM rendelet intézkedik. E rendelet 8. §-a értelmében a gazdálkodó szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Örmény állampolgárok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?
Részlet a válaszából: […] Közelgő európai uniós csatlakozásunkat jelentős jogszabályváltozások kísérik. Jól példázza ezt, hogy a kérdés megválaszolásához alapul szolgáló jogszabályok is módosulnak tagállammá válásunk időpontjától, ezért a választ is két részre bontva, a jelenleg, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Egyéni vállalkozói tevékenység minősítése

Kérdés: Tevékenységét kezdőnek minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki a tevékenység kezdetét követően 1 évig táppénzes állományban van, és utána újra dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának ba) pontja értelmében az egyéni vállalkozó kezdőnek a járulékfizetési kötelezettsége kezdete napjától az e napot magában foglaló év utolsó napjáig minősül.Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 29. §-a alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás

Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tekintsük át a jogviszonyokat! Kezdjük az ügyvezetővel. Ő – meghatározó (50 százalék feletti) tulajdoni részesedésére tekintettel – munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt eleve nem létesíthet a céggel, az ügyvezetői teendőket tagsági jogviszonya alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Munkaviszonnyal rendelkező kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség terheli azt az evaalany betéti társaságot, amelynek heti 40 órás főállású munkaviszonynyal rendelkező kültagja ingyenesen végzi a társaság könyvelési feladatait?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozás ténye a társas vállalkozások társadalombiztosítással összefüggő terheit nem érinti, azaz a kérdésben szereplő tag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni és megállapítani.Betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Munkáltatói teendők szülés esetén

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a levélíró nem közölte, hogy a dolgozó mennyi biztosítási idővel rendelkezik, ezért a jogosultságra vonatkozóan nem tudunk tájékoztatást adni.Az Mt. a szülő nő részére 24 hét szülési szabadságot biztosít. A dolgozó a szülési szabadságot igénybe veheti a szülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Apák munkaidő-kedvezményére járó távolléti díj

Kérdés: Van-e valamilyen járulékvonzata az apákat megillető 5 napos munkaidő-kedvezményre fizetett távolléti díjnak, és ha igen, hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett 5 nap munkaidő-kedvezmény az Mt. 138/A. §-a alapján illeti meg az apát. A kedvezményt – melynek tartamára távolléti díj jár – a gyermek születését követő második hónap végéig az apa kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkaadó.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
1
113
114
115
126