Kínai állampolgárságú kft.-tagok közterhei

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettségük azoknak a kínai állampolgárságú kft.-tagoknak, akik személyes közreműködői díjuk után tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint személyi jövedelemadót fizettek, és megkapták a letelepedési engedélyüket?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozóknak minősülnek, és utánuk az általános – a magyar állampolgárokra is vonatkozó – szabályok alapján kell a járulékfizetési kötelezettséget megállapítani. A tételes egészségügyi hozzájárulás szempontjából nincs, és nem volt jelentősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Késedelmi pótlék járulékai

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak az egészségbiztosítási pénztár által a kilépett dolgozó részére megállapított ellátás pótkiutalásakor felszámított késedelmi pótlék összege után?
Részlet a válaszából: […]

A dolgozó részére kifizetett késedelmi pótlék összege alapján sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
Kapcsolódó címke:

Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy milyen biztosítási formáról van szó, ezért vegyük sorra az egyes lehetőségeket.a) Az első változat: amikor a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas személy munkaviszonya

Kérdés: Járulékköteles-e a munkaviszony keretében heti 5 órában foglalkoztatott nyugdíjas takarítónő havi 14 300 forintos munkabére?
Részlet a válaszából: […] ...válik biztosítottá. (A munkabér összegét az Mt. szabályai természetesen keretek közé szorítják, ennek azonban a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségre kihatása nincs.) Mindezek azt jelentik, hogy a kérdésben említett munkavállaló részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
Kapcsolódó címke:

Megbízási jogviszony közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, illetve befizetni a közhasznú alapítvány által megbízási szerződés alapján heti 3-4 órában foglalkoztatott gyógypedagógus részére kifizetett díjazás után, amely havi szinten nem minden esetben éri el a minimálbér 30 százalékát? A megbízott főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a tételes eho-t kifizetik utána. (Az OEP-hez be van jelentve, mint jogviszony.)
Részlet a válaszából: […] ...tagja esetében a 7 százalékos tagdíjat kell levonnia és megfizetnie. (Természetesen több biztosítási jogviszonyában együttesen is csak a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összegéig.) A 3 százalékos egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...meg az ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót. A társadalombiztosítási szabályok az osztalékot alapesetben mentesítik a járulékfizetés alól, a kivételt az az eset jelenti, amikor a tag a vagyoni betétjének arányától, illetőleg a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell elbírálni (Gt. 30. §).Mindebből következően, míg az érintett ügyvezető nem részesül jövedelemben, vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség sem merülhet fel.Amennyiben az ügyvezető díjazás ellenében folytatja tevékenységét, akkor el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...végeznek munkát a kft.-ben (és személyes közreműködésükre tekintettel jövedelemben nem részesülnek), ekkor velük kapcsolatban semmilyen járulékfizetési kötelezettség sem merül fel, munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban tevékenykednek, amikor is a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság beltagjának munkaviszonya

Kérdés: Létesíthet-e munkaviszonyt a betéti társaság önálló üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagja?
Részlet a válaszából: […] ...határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta, hogy a betéti társaság társadalombiztosítási jogszabályban előírt járulékfizetési és -bevallási kötelezettségével összefüggő ügyekben a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtette, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Kültag munkaképesség-csökkenése

Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdező rendszeres szociális igényének elutasítása jogos volt, mert a hivatkozott rendelet hatálya kizárólag a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban, továbbá szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
169
170
171
…
183