Találati lista:
1. cikk / 39 Jogalap nélkül felvett táppénz visszakövetelése
Kérdés: Visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett táppénzellátás egy olyan személytől, aki 2026-ban egy 2021-ben kelt nyugdíjhatározatot mutatott be, ezáltal 2021-től saját jogú nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? A személy a 2023. és 2024. években több alkalommal is részesült táppénzellátásban, mert a munkáltatónak nem volt tudomása a nyugdíjasstátuszról. A helyzetet bonyolítja, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatónál 2025-ben átfogó tb-ellenőrzésre került sor. A jogalap nélkül felvett ellátás 90 napon túli visszakövetelhetősége visszanyúlhat az ellenőrzéssel lezárt időszakra is?
2. cikk / 39 Árvaellátás visszafizetése
Kérdés: Vissza kell fizetnie 7 hónap után az előlegként megállapított árvaellátás és a véglegesen megállapított ellátás különbözetét a szülőnek abban az esetben, ha igazolni tudja, hogy a teljes összeget a gyerekre költötte? Ha igen, lehet részletfizetést kérni?
3. cikk / 39 Járulék bevallásának és fizetésének késedelme, elmaradása
Kérdés: Milyen jogkövetkezmények sújthatják az adózót a járulékok bevallásának, illetőleg megfizetésének késedelme vagy elmaradása esetén?
4. cikk / 39 Járulékok utólagos levonása
Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
5. cikk / 39 Kifizetőhely tévedése
Kérdés: Kell határozatot hozni abban az esetben, ha egy 2020 áprilisában GYED-ről visszatért munkavállaló GYÁP-számfejtésénél rosszul alkalmazta a kedvezményszabályt a kifizetőhely? Sommás eljárásban jártak el, a munkavállaló kárára tévedtek, de a májusi számfejtés alkalmával a hibát felfedezték, javították, és a különbséget a munkavállalónak átutalták. Amennyiben szükséges a határozat, melyik hatóság részére kell megküldeni? A tévedésnek van valamilyen büntetésvonzata?
6. cikk / 39 Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése
Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
7. cikk / 39 Helytelen adóelőleg-nyilatkozat
Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
8. cikk / 39 Mentesség az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól
Kérdés: Mentesülhet valamilyen módon az egészség--ügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a magán-s-zemély abban az esetben, ha semmilyen bevétele nincs, és a járulék megfizetése nagyon nagy terheket jelentene számára?
9. cikk / 39 Sommás eljárás
Kérdés: Mit jelent az, ha valaki a gyermekgondozási díj iránti kérelmére függő hatályú végzést kap? Mi a célja ennek, és miért nem a megállapító határozatot postázták a részére?
10. cikk / 39 Költségtérítés bérré nyilvánítása
Kérdés: Behajthatja a volt munkavállalóján a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat egy cég abban az esetben, ha egy NAV-ellenőrzés a jelenleg már nyugdíjas dolgozó gépkocsi-költségtérítését bérré nyilvánította, és megbüntette a foglalkoztatót? Kaphat új jövedelemigazolást a munkavállaló, ami alapján újra megállapíttathatja a nyugellátását?
