1191 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?

Kérdés: Társaságunk a nyáron vendégül lát egy külföldi sportcsapatot, akiknek azonkívül, hogy vendégül látjuk őket, pénzt is adunk. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik az így kifizetendő összeg után?

Kérdés: 2002. évben a dolgozó megfizette főállásában a 2 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék tagdíjat a felső határig. Volt egy megbízásos jogviszonya is, ahol a járulékot szintén levonták, ez azonban már többletlevonás. A 2 százalék többletet érvényesítheti adóbevallásában. A 6 százalék nyugdíjjárulékot a főállású munkáltatójának kell visszafizetnie, vagy a pénztártól kérje vissza?

Kérdés: Nyugdíj mellett munkát végző személyt milyen szerződéssel lehet foglalkoztatni, hogy a kifizetés tb-járulék-mentes legyen, és ne kelljen tételes eho-t sem fizetni?

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?

Kérdés: 2002. 12. 31-ig elvégzett munkáért szerződés alapján 2003. 01. 31-ig történik a magánszemély részére a megbízási díj kifizetése. Az Szja-tv. szerint ez a magánszemély 2003. évi jövedelme lesz. Helyesen járunk-e el, ha a járulékalapot képező jövedelemből (ez esetben a megbízási díj 90 százalékából) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonunk le, és a NYENYI-lapon is a 2003. évre vonatkozó adatszolgáltatásban jelentjük?

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?

Kérdés: Középiskolai tanulók heti 2 órában művészeti kft.-nél 500 forint/óra díjazást kapnak táncoktatásért. Ez havi bruttó 4500 forint. Mit kell fizetni utánuk?

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, és hogyan válhat ellátásokra jogosulttá az a segítő családtag, aki édesapja vállalkozásában működik közre havi 10 000 forint jövedelem ellenében? Munkaviszonyban álló férje után jogosult-e szülés esetén valamilyen ellátásra?