Anyasági ellátásban részesülő beltag járulékai

Kérdés: A szülést követő 3 évben mikor, milyen összegű járulékfizetési kötelezettsége van a munkavégzésre kötelezett beltagnak? A bt.-nek van alkalmazottja, aki a tevékenységet folytatja.
Részlet a válaszából: […] ...híján – főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül.Ennek megfelelően a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező jövedelme, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszából: […] ...napjáig kell megállapítani.Ezt az összeget aztán folyamatosan csökkenteni kell azoknak az ún. kieső napoknak (amelyekre a munkavállalónak járulékalapot képező jövedelme nem volt, ilyen például a keresőképtelenség ideje) és a járulékalap napi maximumának a szorzatával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címke:

Evás egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a minimálbér vagy az evaalap után köteles-e járulékot fizetni? Van-e esetleg választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékalapja eltér ugyan a nem evás társaiétól, de esetében ugyanúgy jelentősége van annak, hogy főfoglalkozásúnak, többes jogviszonyban állónak vagy esetleg kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címkék:  

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...jelent, hogy amennyiben a saját jogú (rokkantsági) nyugdíjas beltag személyes közreműködése tagsági viszony keretében valósul meg, a járulékalapot képező jövedelme után mindössze 5 százalékos mértékű baleseti járulékot kell a társaságnak fizetnie. Lényeges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címke:

Betegszabadságra járó távolléti díj egyéni járulékai

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó betegszabadsága idejére járó távolléti díj 80 százaléka után milyen egyéni járulékot kell levonnia a munkáltatónak? Alapja-e ez is a 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak?
Részlet a válaszából: […] ...A további levezetés már egyszerű, mivel innen az általános járulékfizetési szabályok érvényesek. A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint a járulékalapot képező jövedelem fogalmába beletartozik egyebek mellett az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:  

Díjazottaknak, alkotói pályázatok helyezettjeinek pénzjutalma

Kérdés: Egy társadalmi szervezet díjat alapított, amelyet minden évben odaítél, plakett és pénzjutalom formájában. Ugyanez a szervezet alkotói pályázatokat is kiír. A helyezetteket pénzjutalomban részesíti. Adó- és járulékalapot képez-e a teljes összeg, illetve az szja-számításnál az adóalapnál figyelembe vehető-e a 10 százalékos költséghányad? Hogyan alakul az eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. nem nevesíti a díjazottak pénzjutalmát, illetve az alkotói pályázatokon helyezést elérők pénzjutalmát, ezért eltérő szabály hiányában ezek egyéb, összevonandó jövedelemnek minősülnek. A bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Egyéni járulék levonása megbízási díjból

Kérdés: Hogyan kell egyéni járulékot levonni attól, akinek a megbízási szerződése 2002. december 15-től 2003. január 31-ig szól? A megbízási díj kifizetésére február első napjaiban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...e kérdéses esetben megállapítható. Ugyanis csak a biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelemből kell a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot levonni. A nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:  

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező egyéni vállalkozót a GYES időtartama alatt egyéni vállalkozóként otthonában végzett munka esetében a ténylegesen megszerzett járulékalap után terheli járulékfizetés, mivel a „36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló személynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:    

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől az éves járulékfizetési felső határ kizárólag a nyugdíjjárulékra vonatkozik. "(2) A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett, egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:
1
…
112
113
114
…
120