Jövedelempótló kártérítés közterhei

Kérdés: Egy munkavállaló – a munkáltató hibájából – 1995-ben üzemi balesetet szenvedett, és ennek következtében munkaképességét 67 százalékban elveszítette. Vállalatunk nagyobb összegű kártérítést fizetett ki egy összegben a számára, illetve megegyezés alapján, havonta – életfogytig – kifizetjük a rokkantnyugdíj és a nettó kereset közötti különbözetet, ami az Szja-tv. I. számú mellékletének 6.2. pontja alapján adókötelesnek minősül. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk van a jövedelempótló kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 20. §-a szerint társadalombiztosítási járulékot csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett és járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A következő tehát, amit meg kell vizsgálnunk, hogy a járadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának táppénze

Kérdés: Kaphat-e táppénzt az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, illetve ennek folyósítása tartama alatt az irodának milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...után köteles 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizetni a részére – személyes közreműködésére tekintettel – juttatott, járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja], de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Szabadságmegváltás kifizetése táppénzfolyósítás idején

Kérdés: A dolgozó egy év betegállomány után, nyugdíjigénye miatt, megszünteti a munkaviszonyát. Az egyéni járulék levonásánál hogyan kell elbírálni a 2001. évről maradt, valamint a 2002. évi szabadságának pénzbeli megváltásaként kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyekre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Külföldön dolgozó beltag járulékfizetése

Kérdés: A betéti társaság beltagja Németországban hivatalos munkavállalási engedéllyel, munkaszerződéssel munkát vállal. Kell-e fizetni utána Magyarországon a minimálbér járulékait, illetve egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...órás foglalkoztatással, akkor – a 2000. évi XXX. törvény alapján – is alkalmazhatjuk a Tbj-tv. 29. §-ának (6) bekezdését, tehát járulékalapjának nincs minimuma, hanem a tényleges tagi jövedelme után kell megfizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

"Doktorandusz" kft.-tag járulékai

Kérdés: A kft. tagja a diploma megszerzése után rendszeres ösztöndíjban részesül mint "doktorandusz". Szabadidejében, tagi jogviszonyban munkát végez. Milyen eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...százalék + 7 százalék a tagdíj) csak abban az esetben kell megfizetni, amennyiben a tag részére személyes közreműködésére tekintettel járulékalapot képező jövedelem ténylegesen keletkezik. Tehát esetükben jövedelem hiányában nincs járulékfizetési kötelezettség sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Mérkőzésvezető részére kifizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e, és milyen járulékot, hozzájárulást fizetni a sportegyesületnek az egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező játékvezető részére egyszeri alkalommal kifizetett bírói díj (4500 forint/alkalom) után?
Részlet a válaszából: […] ...után társadalombiztosítási járulékot azért nem kell fizetni, mert a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjából következően nem minősülnek járulékalapot képező jövedelemnek.De nem kell utánuk százalékos egészségügyi hozzájárulást sem leróni, mivel az Eho-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyként említ – az a személy biztosított, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Olasz állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Biztosítottá válik-e a kft. olasz állampolgárságú tagja, ha tagi jövedelmet vesz ki a cégből? Milyen járulékfizetési kötelezettségeink vannak a kifizetéssel kapcsolatban? Kell-e eho-t fizetni a jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...igazolvánnyal, és nem is rendelkezhetne vele) tagjáról van szó, aki személyes közreműködéséért – társas vállalkozóként – járulékalapot képező jövedelemben részesül.A Tbj-tv. 11. § c) pontja értelmében rá nem terjed ki a biztosítás (illetve a Tbj-tv. 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Megbízási díj munkaviszony mellett

Kérdés: Kft.-nk munkaszerződéssel alkalmazott dolgozója munkabérén kívül időnként megbízási díjat is kap. A megbízási díj összege nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát. Össze kell-e vonni a kétféle jogcímen kapott jövedelmet a járulékfizetési kötelezettség megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] ...havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért, járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. Ezt a szabályt azonban kizárólag az egyéb jogviszonyokban kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
1
…
112
113
114
…
117