Egészségkárosodási járadékban részesülő dolgozó alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy korábban bányászként dolgozó 48 éves férfi, aki 40 százalékos egészségkárosodása miatt bányász egészségkárosodási járadékban részesül, hogy járadékának folyósítása ne szűnjön meg? Milyen járulékok terhelik a munkavállalót és munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban (Tbj-tv. 5. §) kerül sor foglalkoztatására, és kiterjed rá a biztosítás, a járulékalapot képező jövedelme [Tbj-tv. 4. § k) pontja] után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint elbírálni.E szerint, ha a vállalkozási jellegű jogviszonyban álló magánszemély e tevékenységéből származó, járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Többes jogviszonyú beltag fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja egy másik vállalkozásban rendelkezik heti 36 órát meghaladó főállással. Jelenlegi munkahelyétől 4 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Ez idő alatt kell-e a bt.-ben fizetni utána járulékokat és egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...akkor társas vállalkozónak minősül. Amíg e főfoglalkozású társas vállalkozó rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással, járulékalapja [a Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése alapján] a tényleges jövedelem, tehát nem áll fenn vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...adó- és járulékkötelezettségek meghatározását az eltérő szabályokra tekintettel külön-külön kell elvégezni. A Tbj-tv. 21. §-a járulékalapot nem képező jövedelemnek minősíti a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Jövedelmet pótló kártérítés

Kérdés: Munkaügyi per elvesztése után a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján fizessen volt munkavállalójának. A kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, vagy ez az összeg mentes a közterhek alól?
Részlet a válaszából: […] ...(megjelent az AEÉ 2002. évi 8. számában) is megerősíti.Tekintve, hogy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó és járulékalapot képező jövedelemmel állunk szemben, az után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százalék tb-járulékot, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, míg a kft.-nek a személyes közreműködésére tekintettel esetlegesen kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után kell lerónia ugyanezen mértékű járulékokat, valamint a társaság létrejöttétől a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...legyen szó, a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot – a bevallására, illetve a befizetésére előírt szabályok szerint – a járulékalapot képező jövedelem juttatását követően be kell vallani és meg kell fizetni. Ugyanez vonatkozik a biztosítottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Szakképző iskolai hallgató díjazása

Kérdés: Kell-e munkaadói, munkavállalói járulékot, valamint eho-t fizetni a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben, illetve nyári gyakorlati szakmai oktatásban részesülő szakképző iskolai hallgató részére juttatott havi 15 000 forint után, melyből a 8,5 százalékos, valamint a 3 százalékos egyéni járulék levonása és befizetése, és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék befizetése megtörténik? Kell-e fizetni a megállapított 15 000 forintot a nyári szünetben, az öthetes szakmai gyakorlat tartamára?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányokat folytató tanulóra kiterjed a biztosítás [Tbj-tv. 5. § (1) bek. c) pontja], a tanulószerződésben meghatározott juttatása járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja], tehát a foglalkoztató helyesen fizeti meg e díjazás után – ami ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Előzetes letartóztatásban lévő beltag biztosítása

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy bt. egyetlen, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő beltagja után? Be kell-e jelenteni ezt a tényt az APEH-nek, illetve a tb-nek, illetve hogyan alakul az adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó előzetes letartóztatásban van (fogvatartott). Ez az előírás tehát azt jelenti, hogy a fogva tartás időtartama alatt – járulékalapot képező jövedelem hiányában – a minimumjárulékokat sem kell megfizetni. Az előzetes letartóztatás tényét mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen díjazás ellenében végezhet esetenként munkát, illetve köteles-e jövedelmet felvenni egy kft. személyes közreműködésre nem kötelezett tagja, aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója? Milyen közterheket kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...végez munkát, legjobb megoldás a megbízási jogviszony. Ebben az esetben a biztosítás akkor terjed ki rá, ha a megbízási díjának a járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) része napi szinten eléri az 500, havi szinten a 15 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
…
105
106
107
…
117