Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap beteg­szabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett körülményekből az a következtetés vonható le, hogy az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság megállapíthatósága érdekében a munkavállaló jogviszonya megszüntetésre került, majd 2015. március 10-től kezdődő munkaviszonykezdettel újra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Munkaszüneti napi munkavégzés idejére elrendelt rendkívüli munkavégzés

Kérdés: 50 százalékos vagy 100 százalékos mértékű rendkívüli pótlék illeti meg azt a munkavállalót, akinek a munkaidő-beosztása szerint munkaszüneti napon munkavégzési kötelezettsége van, és 8 óra helyett 12 órát kellett dolgoznia, azaz a munkáltató 4 óra rendkívüli munkavégzést rendelt el?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. §-a alapján rendkívüli munkaidőnek a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő és az ügyelet tartama minősül. A rendkívüli munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

1953-ban született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Jelentős különbséget jelentene a nyugellátás összegében, ha egy 1953. január 21-én született személy, akinek 2016. március 16-án lenne meg a 45 év szolgálati ideje, 2015. december 31-én nyugdíjba vonul, és így nem éri el a 45 év szolgálati időt? Van valamilyen mód a szolgálati idő megváltására a 2016. január 1-március 31. közötti időszakra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolását kezdjük mindjárt annak a tisztázásával, hogy a Kérdező mikor szerezhet jogosultságot öregségi nyugdíjra. Amennyiben a Kérdező férfi, illetve nő, de nem rendelkezik negyven év jogosultsági idővel, öregségi nyugdíjra leghamarabb a 63. életéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címke:

Szünidős diákok foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében foglalkoztatható egy középiskolai tanuló, akit a nyári szünidő alatt egy büféket üzemeltető cég szeretne alkalmazni? Milyen különös szabályokra kell figyelni a munkavégzés során?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az Mt. azonban – az iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló napi munkaideje és a beosztás szerinti napi munkaideje nem összetévesztendő. Az Mt. mindkettőt definiálja. Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározotta) teljes napi munkaidő vagyb) részmunkaidő.Beosztás szerinti napi munkaidő: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő nyilvántartása

Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő és pihenőidő nyilvántartására vonatkozó szabályokat az Mt. 134. §-a tartalmazza. E szabályok szerint a munkáltató nyilvántartja– a rendes és rendkívüli munkaidő,– a készenlét,– a szabadságtartamát.Ahhoz képest, hogy milyen fontossággal bír a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénz elszámolása megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló esetén

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a táppénzt és a munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, hétfő, kedd, szerda, valamint vasárnap volt a beosztás szerinti munkanapja, a többi pihenőnap, már kimerítette a 15 nap betegszabadságot, és a keresőképtelenségi igazolása hétfőtől vasárnapig szól? 7 nap táppénzre jogosult ebben az esetben, vagy csak a beosztás szerinti 4 napra, és akkor a másik 3 napra nem jogosult díjazásra, mert az pihenőnapnak számít?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság munkajogi, míg a táppénz társadalombiztosítási jogintézmény. Közös hátterüket az adja, hogy munkajogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló keresőképtelensége esetén bizonyos esetekben először az Mt. szerinti betegszabadságra és a betegszabadságra járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Szombati munkavégzés

Kérdés: Helyesen jár el az az élelmiszer- és vegyi­áruüzlet-hálózatot üzemeltető munkáltató, ahol a munkavállalók minden hétköznap 8 órát dolgoznak a boltok nyitvatartási idejéhez igazodóan, de az üzletek szombaton is nyitva tartanak 8.00 és 12.00 óra között, ezért az a munkavállaló, aki szombatra be van osztva, hétfőn csak 4 órát dolgozik, 12.00 órától, így megvan az összefüggő 48 óra pihenőidő is? Korábban a munkavállalók a szombati munkavégzésért 100 százalékos pótlékot kaptak, mivel a pihenőnapjukon dolgoztak, de a munkáltató nem szeretne folyamatosan túlórát tervezni.
Részlet a válaszából: […] Fő szabály szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). A heti pihenőnapok egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazására azonban csak akkor van lehetőség, ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Túlóraszámla

Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] A magyar munkajogi szabályozás nem használja a túlóra fogalmát, hanem a rendkívüli munkaidőt definiálja. Az Mt. szabályai szerint rendkívüli munkaidőnek minősüla) a munkaidő-beosztástól eltérő,b) a munkaidőkereten felüli,c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.
Kapcsolódó címkék:    

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Helyesen jár el az éves szabadság megállapításakor a munkáltató, ha egy 1979-ben született heti 24 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója részére csak 12 nap szabadságot számolt el, tekintettel arra, hogy a munkavállaló csak hétfőn, szerdán és pénteken dolgozik napi 8 órát, kedden és csütörtökön nem kell dolgoznia, tehát pihenőnapja van? Jogosan jár el a munkáltató, ha ugyanezen munkavállaló hétfőtől péntekig tartó keresőképtelensége esetén 5 munkanap betegszabadságot számol el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a munkavállalót napi 4,8 órás (4 óra 48 perc) részmunkaidőben foglalkoztatják a napi munkaidejétől eltérő munkaidő-beosztás szerinti munkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. A hét három napján dolgozza le a munkavállaló a napi 4,8 óra x 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.
Kapcsolódó címke:
1
5
6
7
14