Tanulószerződés alapján kifizetett ösztöndíj

Kérdés: Tanulószerződés esetében az ösztöndíj mértéke:- a minimálbér 10 százaléka a Szak-tv. szerint,- az adóterhet nem viselő járandóság mértéke a minimálbér 6 százaléka.Ugyanez vonatkozik a nyári szakmai gyakorlatra is? A jogszabály módosítja a tanulószerződéseket, vagy át kell írni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...azaz havi 15 ezer forint. Az ezt meghaladó rész pedig egyéb jövedelemnek minősül.A tanulószerződéssel nem rendelkező diák nyári gyakorlatára fizetendő összeg teljes egészében egyéb jövedelem, ami után a kifizetőnek – biztosítási kötelezettség hiányában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Középiskolai tanulók ösztöndíja

Kérdés: Megilleti-e az ösztöndíj azokat a középiskolai tanulókat, akik heti két alkalommal dolgoznak? Ha igen, akkor az iskola vagy a cég fizeti-e?
Részlet a válaszából: […] ...iskolai rendszerű, valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, a tanuló gyakorlati foglalkoztatására, a tanulószerződésre, a tanulókat megillető juttatásokra, kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket a Szak-tv., valamint az iskolai rendszerű szakképzésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] ...fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére. A kialakult gyakorlat értelmében a bérpótlék az átlagostól eltérő feltételek között végzett munkáért járó ellenszolgáltatás (díjazás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodó szervezetnél történő gyakorlati képzésére a Szak-tv. 19. §-ában meghatározott együttműködési megállapodás, illetve ugyanezen törvény 27. §-ában meghatározott tanulószerződés alapján kerülhet sor.Az együttműködési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...a tanuló pénzbeli juttatásának legkisebb összegét a szakképzési évfolyam első félévére – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a minimálbér 15 százalékában határozza meg. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Közalkalmazott fizetett szabadsága

Kérdés: Hány nap fizetett szabadság illeti meg a pedagógusállományban lévő édesanyát a GYED első évére?
Részlet a válaszából: […] ...Jelen esetben a fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya szünetel (munkát nem végez), így esetében gyakorlatilag fel sem merülhet a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazása.A fentiekre figyelemmel jelen esetben 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése a GYES ideje alatt

Kérdés: Az Ev-tv. 10. § (1) bekezdésével kapcsolatban kérném állásfoglalásukat. Kell-e társadalombiztosítási, nyugdíjjárulékot, illetve EHO-t fizetni abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak a GYES ideje alatt – alkalmazottai útján – árbevétele keletkezik, de ő maga személyesen nem működik közre vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a GYES ideje alatt is fennáll, és a minimálbér alapján meg kell fizetni a járulékokat. A kérdésben szereplő eset valóban gondot jelent a gyakorlatban. Sajnos, nincsenek szinkronban az egyéni vállalkozásról, valamint a járulék- és adófizetésről szóló jogszabályok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Az apa munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Ki fizeti a gyermek születése után az édesapa részére járó 5 nap pótszabadságot? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a pótszabadság kiadásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...– az állami költségvetés terhére történik.A munkaidő-kedvezmény idejére járó távolléti díj elszámolásának és fizetésének gyakorlati szabályait a 305/2002. Korm. rendelet tartalmazza, melyet az alábbiakban közlünk:"305/2002. (XII. 27.) Korm. rendeleta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] ...számolják el, akkor igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül, és nem képez sem adó-, sem járulékalapot. Tehát a társaság gyakorlata helyesnek mondható, annak ellenére, hogy a tevékenységet önálló tevékenységnek is lehet tekinteni, természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...nem kell alkalmaznia az Szja-tv. osztalékjövedelemre, vállalkozásból kivont jövedelemre, a cégautóadóra vonatkozó szabályait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az evás időszakban keletkező nyereséget a tulajdonos úgy vonhatja ki a vállalkozásából, hogy a bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
1
…
69
70
71
…
73