1681 cikk rendezése:
1641. cikk / 1681 Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején
Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
1642. cikk / 1681 Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai
Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
1643. cikk / 1681 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíj közterhei
Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót és a munkavállalót a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett tagdíj összege után?
1644. cikk / 1681 Folyamatos munkarendben dolgozók munkabére
Kérdés: A szombat, vasárnap is dolgozó kereskedelmi munkavállalóknak milyen pótlékok járnak, mi a szabadság kiadásának rendje?
1645. cikk / 1681 Részmunkaidőben történő foglalkoztatás
Kérdés: Amennyiben a minimálbérben részesülő dolgozó heti negyven óránál kevesebbet dolgozott 22 munkanapos hónapban, jár-e neki a bér teljes összege?
1646. cikk / 1681 Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
1647. cikk / 1681 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
1648. cikk / 1681 Evás társas vállalkozó
Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?
1649. cikk / 1681 Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
1650. cikk / 1681 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Milyen járulékot kell fizetni egy kft. ügyvezető tagja után akkor, ha egy másik társaságnál napi 4 órás munkaviszonyban áll?