Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] A szerzői jogról az Szj-tv. így rendelkezik:"A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv.-ben foglaltak alapján a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.A kérdésben jelölt szabadságmegváltás esetében a 2002. évben nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség az alábbiak miatt:A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az egyénijárulék-fizetési kötelezettség problémáját két jogszabályi hely segítségül hívásával tudjuk egyértelműen megoldani: a Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni, a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Választási lehetőség GYED és GYES között

Kérdés: A keresőképtelen biztosított 60 százalékos mértékű táppénzben részesül, mivel nem rendelkezik két év folyamatos biztosítási idővel. Szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segély mértéke 70 százalék. Milyen mértékű a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igényelhető gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozási segélyt kell igénybe vennie?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély mértéke valóban 70 százalék, annak ellenére, hogy a biztosított csak 60 százalékos mértékű táppénzre volt jogosult. A gyermekgondozási díj is a naptári napi átlagkereset 70 százaléka. A gyermekgondozási díjnak van havi felső határösszege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt választ adnánk a kérdésre, röviden összefoglaljuk a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] A széles körben elterjedt ösztöndíj fogalmára általános érvényű definíció nem létezik. Általában ösztöndíjnak tekintjük a magánszemély részére fizetett azon összeget, amelyet oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásokra, külföldi tanulmányútra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnése esetén a munkabért, a végkielégítést, a szabadságmegváltást és egyéb juttatásokat a munkában töltött utolsó napon kell kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] A helyes válasz érdekében most is – ahogy minden esetben, ha azt kell eldöntenünk, hogy egy adott juttatásnak van-e társadalombiztosításijárulék-vonzata – további két kérdést kell magunknak feltenni: 1. Az adott juttatás biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Július 1-jétől rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalónkat napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatjuk. Jelenlegi bére fele a korábbi munkabérének. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett, nagy összegű éves jutalomból le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)? Veszélyezteti-e a munkavállaló nyugdíjának folyósítását a kifizetett jövedelem?
Részlet a válaszából: […] Kezdve a kérdés második felével, megítélésünk szerint a juttatás nem veszélyezteti a rokkantsági nyugdíj folyósítását. Az erre való jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete 4 hónap óta nem lényegesen kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
…
26
27
28