Utólag kifizetett megbízási díj

Kérdés: 2002. 12. 31-ig elvégzett munkáért szerződés alapján 2003. 01. 31-ig történik a magánszemély részére a megbízási díj kifizetése. Az Szja-tv. szerint ez a magánszemély 2003. évi jövedelme lesz. Helyesen járunk-e el, ha a járulékalapot képező jövedelemből (ez esetben a megbízási díj 90 százalékából) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonunk le, és a NYENYI-lapon is a 2003. évre vonatkozó adatszolgáltatásban jelentjük?
Részlet a válaszából: […] Rendszeresen visszatérő jogalkalmazási problémát jelent az egyik évről (évekről) a másikra áthúzódó jogviszonyok, illetőleg e jogviszonyok alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelmek esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása. A helyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda tagja nem állhat munkaviszonyban a saját irodájával, mert ezt az Ütv. tiltja.Az Ütv. 6. §-a az alábbiak szerint rendelkezik az összeférhetetlenségről:"(1) Az ügyvéd a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

"Sikerdíj" közterhei

Kérdés: Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
Részlet a válaszából: […] Napjainkban gyakran találkozhatunk különféle tevékenységek elvégzésére megkötött, kifejezetten az eredményérdekeltség ösztönzésére szolgáló feltételeket számtalan variációban tartalmazó ún. "sikerdíjas" szerződésekkel. A felek szerződési szabadságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Szabadságmegváltás

Kérdés: Melyek a szabadságmegváltás szabályai a munkaviszony megszűnésekor? Egy hónapos munkaviszony után jár-e az egy hónapra jutó szabadságmegváltás a kilépő dolgozónak? Meddig van állományban a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 136. § (1) bekezdése értelmében a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Szabadságmegváltás kifizetése táppénzfolyósítás idején

Kérdés: A dolgozó egy év betegállomány után, nyugdíjigénye miatt, megszünteti a munkaviszonyát. Az egyéni járulék levonásánál hogyan kell elbírálni a 2001. évről maradt, valamint a 2002. évi szabadságának pénzbeli megváltásaként kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazása miatt kilépő munkavállaló számára járó, szabadságmegváltás címén kifizetett összegből egyéni járulékot nem kell vonni. Ennek oka az, hogy a járulék levonásánál és fizetésénél a kifizetés időpontjában érvényben lévő jogszabályokat kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkaidő hosszától függetlenül kiterjed a biztosítás, tehát főszabályként a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.Hogy ezen ellátások közül ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Magánnyugdíjpénztár-tag járulékfizetési felső határa

Kérdés: Magánnyugdíjpénztár tagjának jövedelme eléri a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Mi a teendő a továbbiakban a járulék levonásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék tagdíjat fizet. 2003. évben a járulékfizetési felső határ napi 10 700 Ft, évi 3 905 500 Ft.A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Elmaradt bér kifizetése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a 2001. december 31-én megszűnt munkaviszony alapján 2002. április hóban kifizetett 30 000 Ft összegű elmaradt bér után? Mi az eljárás a NYENYI adatszolgáltatás esetében, mely időszakra kell közölni a bért?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnése után – jelen esetben 2002. április hóban – kifizetett, elmaradt munkabér után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot a kifizetés hónapjában érvényes szabályok szerint kell megfizetni. Az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

A TGYÁS és a GYED alapja

Kérdés: A munkavállaló a szülést megelőző évben passzív táppénzben részesült február 28-ától április 26-áig. Február 28-a előtt és április 26-a után munkaviszonyban állt, így a 2001. évi jövedelmezett napok száma 185 nap. Milyen jövedelem lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] A biztosított terhességi-gyermekágyi segélyre tehát 2002. évben válik jogosulttá. Az ellátásának az alapja a 2001. évben egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme, ha az legalább 180 napi jövedelem. Tekintettel arra, hogy a biztosítottnak 185 naptári napra van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

20 év feletti gyermek utáni családi pótlék

Kérdés: 2003. január hónapban benyújtott igény esetén a 2002. november hóban 20. életévét betöltött gyermek után hány hónapra visszamenőlegesen lehet a családi pótlékot kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Ugyan a kérdésben olvasónk nem tér ki rá, de feltételezzük, hogy a szóban forgó gyermek közoktatási intézményben (középiskolában, szakiskolában) tanulmányokat folytat.A jogalkotó – figyelemmel a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési nehézségeire is – több ponton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
1
25
26
27
28