GYED napi összegének megállapítása

Kérdés: A 2004. január 3-ától folyamatos biztosítással rendelkező dolgozó 2006. április 1-jétől terhességi-gyermekágyi segélyben részesül. Az ellátás összegét a 2005. január 1-jétől 2005. december 31-éig elért egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme alapján állapítottuk meg. A biztosított 2006. szeptember 24-étől jogosult a GYED igénybevételére. Mi lesz a GYED napi összege?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napiátlagkereset kiszámítására vonatkozó szabályok azonosak aterhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetetkiszámítására vonatkozó szabályokkal. Feltételezhető tehát, hogy volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmében az egyéni vállalkozó "tevékenységetkezdő"-nek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően aze napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységetkezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
Részlet a válaszából: […] A szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – aTbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határátfigyelembe véve – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 0,5 százaléknyugdíjjárulékot és 8 százalék magán-nyugdíjpénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Másodállás és mellékfoglalkozás

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] Mindkét esetben egyidejűleg fennálló többes jogviszonyrólvan szó azzal a különbséggel, hogy míg a "mellékfoglalkozás" esetében általábanmás a foglalkoztató, és munkaidőn kívül történik a foglalkoztatás, addig a"másodállás" esetében ugyanannál a munkaadónál kerül sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Kedvezmények igénybevétele START-kártyás foglalkoztatás esetén

Kérdés: Mikor telik le a 9 hónapos kedvezményes foglalkoztatás lehetősége egy 2005. augusztus 8-ától munkaviszonyban levő pályakezdő foglalkoztatása szempontjából? Megkaphatja-e egy munkáltató a támogatást abban az esetben, ha a 2005. augusztus 8-ától 2006. május 7-éig tartó időszakra a 0611. számú nyomtatványon megigényelte, majd 2006. május 8. napjától alkalmazza a havonta érvényesíthető járulékkedvezményt, és a dolgozó felmond 2006. június 8-án, tehát a 3 hónapos továbbfoglalkoztatás nem valósul meg?
Részlet a válaszából: […] A Fog-tv.-t módosító 2005. évi LXXIII. tv. 10. § (3)bekezdése értelmében a 2005. szeptember 1-jén folyamatban lévő foglalkoztatásraa kilenc hónapos foglalkoztatás megvalósulásáig, de legkésőbb 2006. július1-jéig a foglalkoztatás megkezdésének időpontjában hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Ekho megfizetése szerzői jogdíj után

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 15 százalékos ekho-t a felhasználási szerződés alapján kifizetett honorárium teljes összege után abban az esetben, ha a honorárium 70 százaléka személyes közreműködésre tekintettel, míg 30 százaléka szerzői jogból adódó kifizetés?
Részlet a válaszából: […] Felhasználási szerződés alapján történő kifizetés esetében -feltéve, hogy az érintett az ekho szerinti adózást választotta – nincsjelentősége annak, hogy a juttatás a személyes közreműködésre tekintettel,avagy a jogok felhasználásának az ellenértékeként kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Egy társas vállalkozó feleségének lejárt a gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága. Az édesanya továbbra sem szeretne munkába állni. Milyen lehetősége van arra, hogy egészségbiztosításra és nyugellátásra jogosultságot szerezzen?
Részlet a válaszából: […] Az édesanya egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságakönnyen érvényesíthető. Ehhez nem kell mást tenni, mint férjének – minteltartott hozzátartozót – be kell őt jelentenie az egészségbiztosításipénztárhoz. (Eltartott hozzátartozónak akkor minősül a házastárs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Evás osztalék utáni 4 százalékos eho

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 74. számában megjelent olvasói észrevételre azt válaszolták: "Az eva megfizetése után a társaságoknak más adót fizetniük nem kell, tehát a fentiek szerint megállapított osztalék szja- és járulékmentesen fizethető ki." A Társadalombiztosítási Levelek 75. száma 1313. válaszában azt írják, hogy 4 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem után. Az evás osztalék után is meg kell fizetni ezt a közterhet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 68. §-a részletesen tárgyalja a vállalkozásbólkivont jövedelem fogalmát. "(1) A társas vállalkozás (kivéve azMRP-szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag(részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalónak 2005-ben kifizetett végkielégítéséből 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vont le? A volt dolgozó most reklamál a levonás miatt.
Részlet a válaszából: […] A végkielégítés biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem, ami után 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulékot és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdése alapján a magánszemély azadóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettségalá tartozó a) vállalkozásból kivont jövedelem, b) értékpapír-kölcsönzésbőlszármazó jövedelem, c) 25, illetőleg 35 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
1
17
18
19
28