Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei

Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, a kérdező nem sokat árult el az ösztöndíjfolyósításának hátteréről, így nem lehet annak adókötelezettségét sem pontosanmeghatározni. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy adómentes ösztöndíjrólcsak abban az esetben beszélhetünk, ha annak folyósítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-ja

Kérdés: A teljes bevétel, vagy csak az egymillió forint feletti rész után kell megfizetni a négyszázalékos mértékű eho-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Az APEH által 2006. október 31-én kiadott tájékoztatáspontos és mindenre kiterjedő választ ad erre a kérdésre:"Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.törvény (Eho-tv.) 3. § (3) bekezdésének 2006. január 1-jétől hatályosrendelkezése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai

Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. jelenleg hatályos szabályai szerint amezőgazdasági őstermelőre a biztosítás nem terjed ki, tehát járulékot nem kellfizetnie. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése azonban arról rendelkezik, hogy annak abelföldi személynek, aki biztosítottnak vagy biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.
Kapcsolódó címkék:  

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
Kapcsolódó címke:

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] Fontos kérdés, hiszen ugyanazon magánszemély több kedvezőadózási mód egymás melletti alkalmazásával indokolatlan előnyökhöz juthat.Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, és mégis alkalmazható legyenmindkét kedvező szabály, az adott magánszemélyre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szolidaritási adó

Kérdés: Kell-e majd szolidaritási adót fizetni a nyugdíjasoknak is?
Részlet a válaszából: […] A különadót vagy másképp szolidaritási adót a magánszemélyekaz összevont adóalapba tartozó, 2007. január 1-jét követően megszerzettjövedelmek után fizetik. Az adó alapjába beletartozik az önálló, a nem önállóés az egyéb forrásból származó jövedelem is. Az adóalapba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
Kapcsolódó címkék:  

GYED napi összegének megállapítása

Kérdés: A 2004. január 3-ától folyamatos biztosítással rendelkező dolgozó 2006. április 1-jétől terhességi-gyermekágyi segélyben részesül. Az ellátás összegét a 2005. január 1-jétől 2005. december 31-éig elért egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme alapján állapítottuk meg. A biztosított 2006. szeptember 24-étől jogosult a GYED igénybevételére. Mi lesz a GYED napi összege?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napiátlagkereset kiszámítására vonatkozó szabályok azonosak aterhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetetkiszámítására vonatkozó szabályokkal. Feltételezhető tehát, hogy volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.
Kapcsolódó címkék:    

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmében az egyéni vállalkozó "tevékenységetkezdő"-nek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően aze napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységetkezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
Részlet a válaszából: […] A szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – aTbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határátfigyelembe véve – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 0,5 százaléknyugdíjjárulékot és 8 százalék magán-nyugdíjpénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Másodállás és mellékfoglalkozás

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] Mindkét esetben egyidejűleg fennálló többes jogviszonyrólvan szó azzal a különbséggel, hogy míg a "mellékfoglalkozás" esetében általábanmás a foglalkoztató, és munkaidőn kívül történik a foglalkoztatás, addig a"másodállás" esetében ugyanannál a munkaadónál kerül sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
17
18
19
29