Eho maximumának kiszámítása

Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett "kettős határt" 2007. évben akövetkezőképpen lehet érvényesíteni. Amennyiben a magánszemélynek a 2006. évrevonatkozóan kifizetett osztaléka után 4 százalékos mértékben megállapítottegészségügyi hozzájárulás a 2007. évben figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Mikor, illetve mennyivel korábban rendelhető el rendkívüli munkavégzés? Pl. munkaidő letelte előtt akár 5 perccel is? Mit jelent az írásban elrendelés? El kell-e fogadnia a munkavállalónak, illetve mit tehet, ha nem akar túlórázni? Miként igazolja a munkaadó a rendkívüli állapotot? Elég, ha a tulajdonos/cégvezető azt mondja: "most rendkívüli állapot van!"? Mi védi még a munkavállalót az évi 200 óra, illetve kollektív szerződés szerint 300 óra betartásától? Hol és mily módon tehető észrevétel, illetve panasz abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet a rendkívüli munkavégzés elrendelésével?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Mt.126-128. §-ban foglalt rendelkezések tartalmazzák.A munkáltatónál érvényesülő munkarend (munkaidő-beosztás) aműködés (gazdálkodás, termelés, szolgáltatás) szokásos rendjét határozza meg.Azonban a mindennapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a GYES-ből és az a melletti munkaviszonyban kifizetett munkabérből levont nyugdíjjárulék összege meghaladja az éves járulékfizetési felső határra számított összeget?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjárulékot a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyokban együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kellmegfizetni. A nyugdíjjárulékot a naptári év folyamán mindaddig meg kellfizetni, amíg a biztosított a foglalkoztatók előtt nem nyilatkozik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Járulékelszámolási lap

Kérdés: Kötelező-e vezetni a járulékelszámolási lapot?
Részlet a válaszából: […] A járulékelszámolási lap vezetését 1997-től közvetlenülsemmilyen jogszabály sem írja elő. A társadalombiztosítási nyilvántartások vonatkozásában arrólviszont rendelkezik a Tbj-tv. 46. § (2) bekezdése, hogy a foglalkoztató abiztosítottakról – az egyéni vállalkozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Nyugdíjas munkavállaló járulékfizetési felső határa

Kérdés: Az évközi járulékfizetési kötelezettség kezdete miatt mennyi lesz a nyugdíjas munkavállaló éves járulékfizetési felső határa? Időarányosan számítható-e a nyugdíjjárulék-fizetés kezdete, vagy mivel a dolgozó jogviszonya nem év közben kezdődött, maradhat az éves járulékmaximum?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk olyan problémát vetett fel, amely különszabályozást igényelne. Sajnos egyelőre még adózási kérdés vagy APEH közleményszintjén sem jelent meg semmi a sok nyugdíjas munkavállalót érintő kérdéstilletően. Éppen ezért egyelőre "csak" a meglévő szabályokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

2006. évi osztalék eho-ja

Kérdés: A 2006. évi 400 ezer forintot, vagy a 2007. évi 450 ezer forintot kell-e figyelembe venni a 2007-ben kifizetésre kerülő 2006. évi osztalék után?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2006. december 31-éig hatályos 3. §-ának (3)bekezdésébe foglalt előírás szerint a magánszemély az adóévben megszerzett, azSzja-tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó 25, illetőleg35 százalékos adóterhet viselő osztalék (Szja-tv. 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelemtípusok(vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék,vállalkozóiosztalék-alap, árfolyamnyereségből származó jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Ekho-t választó magánszemély járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ekho-s dolgozók esetében a 0608-as bevallás kitöltési útmutatójának 328. sorában szereplő alábbi mondatot: "a járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho-alapot képező bevétel (bevételek) 50 százalékát kell járulékalapnak tekinteni"? Egy 2006. június 20-án belépett dolgozó úgy nyilatkozott, hogy a teljes bruttó bérére az ekho-s adózást választja. A bruttó bére 840 000 forint/hó. 2007-től havonta, nyilatkozata alapján a minimálbérnek megfelelő bérrészét az általános szabályok szerint adóztatják, a fennmaradót pedig az ekho szabályai alapján. 2007. évben mikor éri el a járulékfizetés felső határát az ekho-s munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 4. § (2) bekezdése értelmében 11 százalék ekhoterheli a magánszemélyt, ha a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogynyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét,valamint minden ekho-alapot képező bevételének 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

GYED-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az 1998-ban alakult 2 fős kft., amely semmilyen járulékot nem fizet a jelenleg GYED-en lévő 70 százalékos tulajdonos ügyvezető után? A vállalkozás folyamatosan működik fordítás-tanácsadás tevékenységi körrel.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. §-ában foglalt szabályok szerint a 27. §-banmeghatározott járulékalap alsó és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzalaz időszakkal arányosan (a járulékalap harmincadrészével, illetve ajárulékfizetési felső határ napi összegével)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei

Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, a kérdező nem sokat árult el az ösztöndíjfolyósításának hátteréről, így nem lehet annak adókötelezettségét sem pontosanmeghatározni. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy adómentes ösztöndíjrólcsak abban az esetben beszélhetünk, ha annak folyósítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.
1
15
16
17
28